A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-06-01 / 6. szám

15

kiszaladt valamiért. A kismacska a kemence padkán ugrált és bele- ugrott a tésztába. Senki sem vette észre. Egyszerre csak Juliska felnéz és elkezd sikítani; - Mama, mama, gyere hamar, mozog a tészta, már a szemét is mereszti!

3. Kutas Pistike. - 1. osztályos. Harmadik díjas: - "Anyuka adjál nekem almát! - Nem lehet, Pistike, késő van, azalmákmár elmentek csuesukálni! - De csak a kicsikék! Nekem a nagyokból adjál, azok még nem csúcsúkéinak!

4. Bölcse Tériké. -4. osztályos. 4. díjas: - lkTamáskamozi- ba akar menni. Kérdi mennyi a jegy? - Húsz fillér, fiacskám.- Jaj nekem, csak 10 fillérem van!- Annyiért nem lehet bemenni! - Tessék engedni, becsület szavamra, a fél szememet végig behunyom !

5. Kovács Janika. 2. osztályos. Dicséretet nyert. - Karcsi a fogorvosnál volt, mert nagyon fájt a foga. Mikor hazajön, kérdi Bandi, a bátyja: - Hát voltál a fogorvosnál? - Voltam. - No és most már nem fáj a fogad? - Nem tudom ! - Mi az hogy nem tudom, hát nem érzed? - Nem, mert ott maradt a doktor bácsinál!

6. Nagy Ilonka. 3. osztályos. Dicséretetnyert. - Anyuka rétest sütött az ünnepekre. Kis fia nézte, hogyan csinálja. Végre megsült a rétes. - Anyuka, de csak dolgozol, miért nem szólsz hozzám?- Hát mit szóljak hozzád, kis fiam?- Hát teszem azt: - Itt van kis fiam egy darab rétes!

Nem is csoda, hogy ezek után kicsordultak ások nevetéstől a könnyek. Biztatta is nagyon a kedves nővéreket a lőcsfalvi pap, hogy még több ilyen jóízű meseversenyt szervezzenek, mert ez tiszta orvosság az idősebb generáció felajzott idegeire.- Nos, kedves káplán úr, mit szól ehhez az eseményhez, - biztatta káplánját szólásra.- Annyi szent, - bökte rá a káplán, hogy ameddig humorérzéket nevelünk az emberiségbe, addig nem kell félteni őket az idegösszeroppanástól.- Nem hiába mondja az írás is, hogy csak örvendezzünk! - böl- cselkedett az öreg pap. - Hiába ez az élet sava. Ma alapos kis adagot kaptunk belőle a gyermekszájakon keresztül. Azt hiszem ma még álmomban is nevetni fogok.

Másnap reggel a reggelinél azt mondja a káplán mosolyogva;- Mi az hogy nevetett álmában?! Hahotázott, úgy hogy magam sem tudtam elaludni tőle! - Lássa káplán úr, ezt nevezem én mesedélutánnak !