A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-05-01 / 5. szám
48 Mire gondolt Pál, amikor a férfi "dísze" kifejezést használta, nem világos. A görög szövegben a "doxa" szó áll, ez pedig többféleképpen érthető. Az értelmezések eltérnek egymástól. Egyesek a visszfény, másokamegdicsőítés fogalom-körből indulnak ki. Amondat mindenképpen ilyesfélét jelent; - a nő a férfi büszkesége, amint a férfi az Isten büszkesége. Ez a magyarázat egy midrásra, rabbik- adta szentírásmagyarázatra támaszkodik; az asszony a férfi dicsősége, míg az Istenhez hasonló férfi az Isten dicsősége. - Abból viszont, hogy a férfi büszke asszonyára, és a jó asszony a férfi büszkesége és dicsősége, csak annyi következik, hogy a férfi és a nő egymásért teremtett lények, nem pedig az, hogy a nő alacsonyabb fokon áll, mint a férfi. Bár ez az értelmezés tiszteletben tartja a szöveget, mégis felvetődik az a kérdés; - valóban ez volt-e Pál elgondolása? Pál is ember volt, aki sok mindenben átvette kora, környezete szokásait. Példa erre az első korintusi levél idézett helye; Pál am ellett kardoskodik, hogy az asszonyok viseljenek fátyolt az istentiszteleteken. A görög asszonyok a divat változása szerint hol viseltek fejfedőt, hol nem. Pál a zsidó előírást teszi magáévá ebben a divatügyi kérdésben és igyekszik hozzá bibliai megokolást találni. A fátyolhordás-ügynek semmi köze a jézusikinyilatkoztatáshoz. De éppúgy nincs kinyilatkoztatás-jellege a páll megokolásnak se. Éppen azért semmi nehézséget sem okoz számunkra bevallani, hogy ebben a pontban Pál egészen korának gyermeke volt. Amikor azt írja; - "nem a férfi lett ugyanis az asszonyból, hanem az asszony a férfiből, s nem a férfit teremtette Isten az asszonyért, hanem az asszonyt a férfiért", ezt nehéz másképpen érteni, - bármit is mondjon Leenhardt - minthogy az asszony alá van rendelve a férfinek és egy fokkal a férfi alatt áll. Mégsem az Pál utolsó szava a férfi és a nő viszonyáról. Ez inkább csakKrisztus-előttes, zsidó nevelése maradványának látszik; ez ötlik először eszébe, amikor érvek után kutat. Mert már a következő mondatban helyesbít és félreérthetetlenül fejezi ki a krisztusi felfogást a férfi és a nő egyenrangúságáról: - "igaz ugyan, hogy az Úrban se a férfi nincs asszony nélkül, se az asszony férfi nélkül, mert amint az asszony a férfiből lett, úgy a férfi az asszonyból született, de minden Istentől van". „ , , „ , (Max Brandle után P. Chilla, S.J.J Az ember él hét atya, vagy anya nélkül, de nem élhet Isten nélkül. (Orosz közmondás.)
