A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-05-01 / 5. szám

ga,

ÚTITÁRSUNK

KASZAP ISTVÁN

( Kaszap István boIdoggáavatását szorgalmazó Titkárság közleményei)

ISMERTESSÜK meg másokkal is Kaszap Istvánt, beszéljünk róla, különösen betegeknek, szenvedőknek, adjuk másoknak is a "Kaszap imalapot" és a "Kilenced Kaszap Istvánhoz" c. füzetet. - E nyomtatványok díjtalanul kaphatók A SZÍV kiadóhivatalában (magyarul és angolul is). - Postaköltséget kérjük mellékelni I------------------ MAI EMBER REGGELI IMÁDSÁGA.... -----------------Ismét belesikolfőtt a békés reggeli csendbe a vekker szava, Uram, s most megint úgy érzem, mintha a világ darabokra tört volna körülöttem. Cserepei között tapogatózva egyre inkább elvesztem szemem elől a lényeget, csak a töredékek örömtelen halmazát látom, Uram.

Ezeken az őszi reggel eken, amikor a hajnalodé napmég el küldi első üzeneteit, nem tudok örülni, Uram. Egyre csak azt forgatom a fejemben, hogy sietnem kell, rohanvást öltözködöm, épphogy végigsimítom szeretteim arcát, s közben az jár az eszemben, hogy sietni., sietni... Lóhalálban kapaszkodom a járművekre, folyvást idegesen, ajkamat rágva pillantgatok órámra, s közben nemegyszer szeretetlen vagyok, valósággal "Ietaposom” embertársaimat.

Uram, miért nem tudunk örülni egymásnak? Miért nem olyan gyermeki lélekkel örvendezünk az új nap örömének, mint Szent Ferenc, aki nem győzött betelni a természet csodáival?

Önzőek vagyunk, s ha nem segítesz, Uram, egyre inkább körénk fonódik a magány pókhálója. Uram, taníts meg nyitott szemmel járnil Hogy ne csak magamra figyel jek, hanem mindenkire: ismerősökre és ismeretlenekre! Hogy valóban egy okol legyünk, amelynek összetartó ja és vezérlő elve a napról napra újraéledő türelem, megbocsátás és szeretet.

Uram, amikor gyermek voltam, reggelente Te voltál az első gondolatom. Most jó, ha eszembe jutsz, Uram, mert minden más kezd fontosabb lenni.

Taníts meg, Uram, hittel ébredni! Mert érzem, ha a Te neveddel sikerül ébrednem, egész nap velem maradsz, s tetteim elnyerik igazi értelmüket. (r.l.)