A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
24 szédos temetők járatai összefonódtak, valóságos labirintust alkottak, melyben csak a sírásók igazodtak el. Pl. a Szent Kallixtus katakomba négyemeletes hálózata olyan nagy, hogy minden részét máig sem tudták feltárni, de az eddig feltárt folyosók összhossza is meghaladja a 20 kilométert. Emlegetnek egy zarándokcsoportot, melynek néhány tagja elszakadt a vezetőtől. Eltévedtek. Órákon át bolyongtak föl, le; végre egy világító nyílásra akadtak, itt sikerült a felszínre kapaszkodniuk. Ismeretlen helyen találták magukat és amikor végre valakitől érdeklődhettek, megdöbbenve hallották, hogy majdnem kátéra járásra vannak kiindulási pontjuktól. Ezért kötik minden katakomba látogatónak a lelkére, ha elszakadt csoportjától, ne keresse csoportját, maradjon a villanykörtékkel világított folyosón és várja meg a következő csoportot. A római katakombák folyosóinak hossza több mint ezer kilométer. Jelenleg 56 katakombát ismernek, több mint 5 millió sírhellyel. Kár érted! W. Busdi: Egy kedves barátom mesélte: A háború alatt egyszer tizen voltunk egy szobába beosztva. Mind nagyon hangosak voltak. Különösen egy fiatalember, aki úgy látszik, megjárta a nagyváros minden posványát. Ocsmány szavakat használt, káromkodott. A többieknek ez nagyon tetszett. Egyszer szerelmi kalandjait kezdte elbeszélni. ízléstelen beszéde nagy tetszést aratott. Nem tudtam végighallgatni. Felálltam és azt mondtam neki: — Szegény fiú! Ha ennyi szenny árad ki belőled, milyen lehet ott belül? Kár érted ! — És ezzel kimentem a szobából. A szobában halotti csend támadt. A fiú utánam rohant. A folyosón elkapott: — Bajtárs, várj csak! Azt mondod, kár értem? Ilyet még soha senki nem mondott nekem! Ez — hogyan mondjam csak — azt jelenti, hogy van bennem valami értékes? Nem értem! — Tudod, Istennek terve volt veled. Ó teremtett téged. És most a fejed búbjáig benne vagy a szennyben. Isten embert akart faragni belőled, ezért csak azt mondhatom, kár érted. Nem volt időnk folytatni a beszélgetést, sorakozó volt. A fiú azonban rögtön azután megkeresett és azt mondta nekem: — Te vagy az egyetlen ember, aki komolyan vesz engem. Igazán azt hiszed, hogy van bennem valami érték? A legtöbb ember álarcot visel. Ez a fiatalember mocskos külső viselkedése mögé rejtette belső nyomorúságát, tehetetlenségét. Most együtt olvassuk a Bibliát, testvérek vagyunk. Néha előtör még belőle régi természete, elragadtatja magát, de aztán megijed önmagától és rám néz. — Gondolod, hogy Jézus még mindig türelemmel van irántam? És mind a ketten tudjuk, hogy az ő türelme éltet minket. ★ + * Útravaló — Hogyha unatkozol — olvasd a Szentírást. — Amikor nincs reményed — az Igében keresd. — Ha lelki békét és erőt kívánsz — kutasd Isten Igéjét. Még az evangélium munkásainak sem szabad pihenés nélkül dolgozni. A Szentírás olvasására, csendes elmélkedésre, erőgyűjtésre nagy szükség van! Jézus is félrevonult tanítványaival (Márk. 6,31).
