A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-05-01 / 5. szám
14 megadásos nyugalommal az anyja.- Nagyon kevés időm van már hátra. De legyen meg az Isten a- karata. Hivatásomat beteljesítettem. Apai örökségedet megőriztem neked hiány nélkül. Diplomát adhattam kezedbe és ami a fő, - kiváló férfiúnak látlak. Boldogan térek meg Istenemhez...- És engem itt hagy, egyedül...- Talán az égben jobban tudom kiimádkozni, hogy magadhoz méltó hitvestársat találj, és akkor drága fiam, nem leszel egyedül. Pótolni fogják a helyemet.- Ki pótolhatná az édesanya helyét?- Ez az élet fiam, - Az öregek mennek, a fiatalok pótolják őket. A fiú öreg anyjának helyét pótolja a fiatal feleség... Sóhajtott és szeme könnybe borult.- Azért szerettem volna halálom előtt megismerni azt, aki holtodiglan az élettársad lesz...- Meg fogja élni, édesanyám.- Nem, nem fogom. Csak jól válassz, fiam, jól válassz... Ne felejtsd el, amit tavaly nyáron mondtál nekem. Azt mondtad, hogy olyan leányt szeretnél, aki nagyon fogja szeretni az édesanyádat...- Igen, ma is azt mondom.- De én akkor már nem leszek. Nem próbálhatod ki a szívjősá- gát és lelkületét azzal, hogy engem szeret-e igazán. Ám ezt a gondolatot az Isten súgta neked. Ettől nem szabad eltérned. Az legyen a próba, hogy szereti-e az a kiválasztott leány az édesanyádat. Nem engem, aki már nem leszek, hanem azt a másikat, aki veled marad. .. a Boldogságos Szűz Máriát. A tanár nem tudott felelni. Könnyek fojtogatták torkát. Megérezte, hogy édesanyjának búcsúzása, utolsó tanácsa ez.- Igen, folytatta remegő hangon az anya. - Igen, így legyen. Én drága, jő fiam, mégezt az utolsó tanácsot fogadd el tőlem. Az a leány, aki nagyon gyengéden, gyermekdeden, szereti a Szűz anyát éá a lelkületében legalább halvány visszfényét tükrözi a Szent Szűz lel- kületének, - az a leány jő feleség és jó édesanya lesz egészenbizto- san. Azzal a leánnyal boldog leszel. Tovább nem folytatta. Könnyek peregtek végig arcán. Sírt a fia is. És ez volt utolsó hosszabb beszélgetésük. Május végén temették el Halmos tanár édesanyját. A fiatalember szívből és mélyen gyászolta az elvesztettet. Sokáig nem járt sehova.
