A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-04-01 / 4. szám

30 táját és azokat a feliratokat, amelyeknek klasszikus ütemben írt szö­vegét maga a pápa fogalmazta meg. 59 ilyen verses felirata maradt ránk. A sorok mögül a történészköltőnek és a sok szenvedéssel ékes múltra kegyelettel visszatekintő szent főpapnak az arca néz reánk. A Szárazékportájára új asszony költözött. Az öregek örvendez­tek is neki, hogy fiúk ilyen "finom" lányt hozott a házhoz, mint Vas­tag Lina. Mert jó családból való volt. Vastagék igen hívő emberek voltak. Lina sem ütött el tőlük. Gondolták az öreg Szárazék; - no, ez még ami Pistánkat is "helyre pofozza". Mert a gyerek nagyon elru­gaszkodott Istentől, templomtól, amióta ház atért az olasz hadifogság­ból. Nem ismertek rá. Hej, pedig surbankó korában mindig ott lá- batlankodott a sekrestyében. Hogy mi, mi nem, történhetett vele, ar­ról az öregeknek nem beszélt. De valami történhetett, hogy ennyire megváltozott. A lőcsfalvi pap vigasztalta az öregeket, hogy majd jobbra fordul. Közismert dolog, - mondá - hogy sok embert megren­dített a háború sokborzalmas élménye. Majd helyrerázódik az esze! De bizony nem rázódott az, hanem egyre rosszabb lett. A házas­sága Linával nagy remény volt, bár csak polgárilag esküdtek meg. Lina szentül ígérte, hogy mihelyt Pista rendbe jön, egyházilag is megesküsznek. Egyszer csak azt vették észre, hogy nemhogy Lina hozná vissza Pistát Istenhez, hanem Pista vadítja el Linátnemsoká- ra Istentől. Lina abbahagyta a misére járást. Néha furcsán repliká- zott a sopánkodó anyósnak. Hogy ezt Száraz István szándékosan tet­te, hogy Linát a maga képmására formálja, az kiderült abból a kocs­mai beszélgetésből, amit valaki besúgott a lőcsfalvi papnak. Egy vasárnap délelőtt, mikor más rendes emberek a misén vol­tak, vagy oda készülődtek, Száraz Pista néhány cimborájával, meg néhány vándorlegénnyel akocsmában "imádkoztak". Bort ide, korcs- máros, mert "misézni" akarunk... ! P. Szeder Mihály, S.J. LINA MEGNEVELÉSE (A lőcsfalvi pap naplójából.)

Next

/
Thumbnails
Contents