A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-04-01 / 4. szám
31- No, no, ne vaduljon, Száraz gazda, ilyet azért mégsem szabad vén* mondani!- Oszt miért ne? -nevetettPista, - Hát a pap is bort iszik amisén vagy nem? Oszt a népnek csak a száraz ostyát adja, a bort bizony ő maga iszogatja... Derült ezen a társaság... Megjött a rendelt bor és megoldódtak a nyelvek. Megindult a kocsmai társalgás. Sok minden körül forgott ez, többek közt a "feleségek" kerültek terítékre.- Hogy vagy a Linával? - kérdi valaki Pistát.- Finom kis asszonyka az én Linám. Nem adnám semmiért. De tudjátok, nem bírtam benne azt a nagy vallási mániát. A szülei verték a fejibe. Nagyon erkölcsössé tette.- Hát az úgy jó az asszony népben, - jegyzé meg valaki. - Az olyan nem csal meg, oszt a munkát is becsülettel ellátja...- Ha szeret engem, Isten nélkül is hű lesz hozzám, oszt megteszi a dógát! Ha meg nem szeret száz pap sem segít rajta...- Nőnem egészen úgy vagyon, - védte mondókáját a másik. - No meg oszt ha gyerek van, a hívő asszony jól neveli őket. Mire nevelné, ha nincs hite...- Hát becsületes emberségre, meg jó hazafiságra, Bocskor uram, - szólt Pista. Ilyen modorban folyt a társalgás a kocsmában, ami a lőcsfalvi papnak sok-sok fejfájást okozott... így múlt el négy esztendő. A két öreg Száraz sokat betegeskedett. így a lőcsfalvi pap sokat megfordult a háznál. Nagy panaszuk volt. Négy éve már és nincs unoka, aki egy kis napfényt hozhatnaöreg életükbe. Az öregek elárulták, hogy Pistát, a fiúkat is emészti a bánat miatta. Mert nagy gyerek-bolond, de Lina nem akar neki adni. Azt mongya neki: - Majd bolond leszek! így könnyebb az élet! Mi fenének a gyerek?! Csak kölönc. Pistamár egyszer még is fenyegette, hogy elveri, de Lina csak elneveti a dolgot...- No, az asszony-nevelés első gyümölcse, - gondolta magában a lőcsfalvi pap. - Csak még valami férgesebb gyümölcse ne legyen! Egy más alkalommal nagy szomorúságban találta a házat. Az öreg Száraz mama csak sirdogált. Még az ember szemében is megcsillant a könny, pedig nagyon tartotta volna vissza, mert nagy természetű ember volt.- No mi baj, hogy annyira esőre áll maguknál az idő? - kérdezte tréfásan a pap, hogy megtörje a szomorú hangulatot.-Nagy baj. Nagyon nagybaj, - Főúr. - Lina összepakolt,oszt 1