A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-03-01 / 3. szám

26

kamasz most mondaná ki először; - holnapra nem készülök, mert itt a tavasz.

És íme, e szinte tanyasiidillből egy lépcsőn leszállva az ősegyház világába érünk, a legnagyobb és leggazdagabb katakomba folyosóira, sírkamráiba, felbecsülhetetlen értékű freskói és feliratai közé kerülünk. Ennek a katakombának a felügyeletét a szentszék, a szalézi szerzetesekre bízta. A látogatók, nyelvi csoportokat alkotva, csak vezetővel járhatják be a földalatti sírvárost. A csoportok akkora tá- volságbankövetik egymást, hogy az egyik vezető magyarázata ne zavarja a másik munkáját. Három dologra figyelmeztetnek minden látogatót. Vegyen magára kabátot, vagy pulóvert, mert a leggyakoribb zarándok betegség a katakombában szerzett influenza. Ne maradjon el csoportjától; ha mégis elmaradna, akivilágított folyosóról ne mozduljon, várja meg a következő csoportot. Harmadszor; semmit se vágjon zsebre, mertmind az állami, mind az egyházi hatóságoké tekintetben nagyon szigorúak.

Az olasz állam a régészet magángyűjtőit a Mennyek Királynéasszonyának az oltalma alá helyezi - így hívj áka leghíresebb római börtönt; Regina Coeli - ha az illető azután, hogy rajtakapták nem hagyja el azonnal az országot. A tanács egyszerű; "azonnal mars ki és soha többé ne lássuk! "Amitpedig az egyházi hatóság ígér nemcsak a vezető figyelmeztetésén, hanem a kiszögezett táblákon.keresztül is, hát egyenesen félelmetes. Mert a kiközösítés büntetését vonjamagára