A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-03-01 / 3. szám

13

P. Szeder Mihály,S.J.

A KOSÁRFONÓ

(Alőcsfalvi pap naplójából.)

Ez is ritka mesterség faluhelyen, ahol a háziipar fejlett s unalmas téli napokon ki-ki maga fonogatja a kosarat, szakajtót. Fűzfa van elég. Az egész Zala patak árterülete kilométereken keresztül zsombékos, vizenyős rétség. Sás, kukoricaháncs, gyékény is bőven van. No meg a környékbeli cigányok is elárasztják ilyen termékkel a falvakat. így hát alőcsfalvi pap nagyon meglepődött, mikor egy napon hallja, hogy új híve vándorolt be a faluba. Sarlós Géza kosárfonó feleségével és négy helyes gyermekével. Kibérelték a postásék egyik házát a faluban. Megkezdte a kosárfonás mesterségét. A Somogyiék, Borsosék, Bedicsék kertje végiben, mely lehúzódik egész a patakig, kibérelte a mocsaras, vizenyős területet. Szívesen adták, hisz még libalegelőnek sem jó. Nem is gondolták, hogy ez valamikor még pénzt is fog hozni. Ezen a területen Sarlós mester nemes fűzágakat dugvá- nyozott. A nedves talajban hamar megeredtek és őszre már vigan lengette a szél a szép, erős fűztengert.

Először bizony lassan ment az üzlet. De amikor látták, hogy ez nem akármilyen kosárfonó, érti a mesterségét s keze alól igen változatos termékek kerülnek ki, megindult az érdeklődés. Sőt a vásárokra is dolgozott, elég jó haszonnal.

Jó család volt. A gyerekek közül kettő már iskolás. Mint jó katolikusok nemsokára a lőcsfalvi pap becsülését is kiérdemelték. Múltjukról nem sokat tudtak. Idegen vidékről jöttek. Maguk nem beszéltek a múltról, őket csak a jövő érdekelte. Azt építgették immár két éve.

A baj ott kezdődött, hogy Borbíró Marcsa és Menyhárt Kati valami módon addig kíváncsiskodtak és szimatoltak, mígmegtudták Sarlós Géza múltját. Ami a legérdekesebb, hogy ez a két nő személy a faluban szentasszonynak számított, hiszenminden reggel ott kuksoltak a templomban, magukhoz vették az Úr Testét, hogy örök életük legyen. De ugyanazzal a nyelvükkel, melyen az Úr Teste nyugodott, összevagdaltak, kaszaboltak a nap folyamán élőket és holtakat. Hej,

i