A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-02-01 / 2. szám
29 Más szegény emberekis gyakran fölkeresték Margit anya házát, mert hírből hallották, hogy ott - csak úgy Isten nevében - kapni lehet szerény vacsorát és éjjelre szállást. Szeretetét különösen a betegek érezték. Meglátogatta őket, sőt néha egész éjjel virrasztóit ágyuknál. Gondja volt arra, hogy idejekorán papot hívjanak s ha a pap nem lehetett ott mindjárt a távolság miatt, fölindította velük a hitet, reményt, szeretetet, bánatot és így előkészítette őket a nagy útra. Felebarátai lelki üdvével egyébként is törődött. Egyszer egy vasárnap misére ment gyermekeivel. A templom előtt egy csoport legény állt egy idősebb férfi körül, aki illetlen tréfákkal mulattatta ő- ket. Margit észrevette ezt. Félelem nélkül odamondta a megbotrán- koztatónak; - Maga öreg smber létére, ősz fejjel megbotránkoztatja a fiatalokat, ahelyett, hogy jó példát adna nekik. Szégyellje magát! Nagy volt Margit öröme és boldogsága, mikor János fia végre bejutott a papnevelő intézetbe és papi ruhában jelent meg anyja előtt. De az öröm pillanatában is elsősorban János lelki java állt szeme e- lőtt. - Ne feledd, hogy nem a ruha az igazi dísze a papi állásnak, hanem az erényes élet. Ha valahogy nem volna hivatásod, vesd le ezt a ruhát; legyeninkább egy szegény paraszt az én fiam, mintegypap, aki nem él hivatása szerint... ! Jánosnak volt hivatása és ahhoz hű maradt mindhalálig. 1841-ben pappá szentelték és hamarosan megkezdte apostoli tevékenységét a szegény és elhagyott ifjúság érdekében. Mikor ezek részére sikerült otthont szereznie, szüksége volt valakire, aki ott a rendről, ellátásról, tisztaságról gondoskodik. Választása a legjobbra; édesanyjára esett. Margit anya nehéz szívvel hagyta el a megszokott, kedves családi otthont, de az Isten és a lelkek szeretete legyőzte a szív érzelmeit. Okosságával és erélyével átvitte fia vállalkozását a kezdet a- nyagi nehézségein. Végezte az összes ház munkákat; tisztogatott, főzött, mosta és foltozta a ruhákat. Saját magával nem sokat törődött. Ruhája annyira viseltes volt, hogy azt már fia is, aki pedig i- gazán szegényen élt, megsokallta. Adott neki pénzt, hogy új ruhát vegyen magának. Egy idő múlva kérdezte János, mi lett a pénzzel? Kiderült, hogy a mama élelmiszert vásárolt azon az intézet részére. Tizenkét évig dolgozott Margit fia mellett a nagy apostoli vállalatban. Példája nagy hatással volt a fiúseregre. Egyetlenegy eset volt, mikor rajta is erőt vett az emberi gyengeség. Egy reggel beállított János szobájába: - Ide hallgass, - mondta - tovább én itt nem maradhatok. Ezek a fiúk mindennap kitalálnak valami ostobaságot.
