A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-11-01 / 11. szám
22 Az anya igyekezett valami felelősségteljes munkát is adni Ka- rennek. Mivel Mária foglalkozott vele, viszonzásul Mária szobájának takarítását bízta rá. Karen megtanulta a portörlő és porszívó kezelését, egy kézzel mankójával egyensúlyozta magát, miközben egy bútornak támaszkodott, másik kezével pedig a porszívót kezelte. Nemegyszer elesett, de feltápászkodott és csak azután kérte az anyját, hogy adja kezébe a porszívó nyelét. Az is gyakran megtörtént, hogy a porszívó elszaladt, és nekiütközött a bútoroknak, csorbát ejtve azokon. Ezzel azonban már nem törődtek, ennél sokkal fontosabb volt, hogy Karen felelősségteljes munkát tudott végezni. Mária egy kedves szokást vezetett be; valahányszor az anya szervezőútra indult, felszólította testvéreit: ... Mondjunkimát, hogy a mama munkája eredményes legyen... Karen és Jimmy Máriával együtt nagy komolyan és buzgón imádkoztak: ... Kérünk, Isten, segítsd a mamát, hogy segíteni tudjon a többi gyerekeken... Erre a segítségre nagy szükség is volt, mert mindinkább gyarapodott újságcikk gyűjteményük, amely arról számolt be, hogy Floridától Michiganighány anya gyilkolta meg beteg gyermekét,végső kétségbeesésében és elkeseredett szívfájdalmában, mikor nem tudott rajta segíteni. De a hősies bátorságról tanúskodó történetek száma is állandóan gyarapodott. Egy washingtoni anya, akinek tizennégy gyermeke volt, és férje meghalt egy évvel utolsó gyermekének születése után, ezt a beteg gyermekét karjában vitte négy és fél éven keresztül a két és fél mérföldre lévő klinikára, hetente kétszer. Szegénysége miatt villamosra vagy autóbuszra nem tellett. Ez a szervezőmunka oly fáradságos volt, hogy nem egyszer felmerült az anyában a kísértés: - Mi már eleget dolgoztunk, elindítottuk a mozgalmat, folytassák most mások. Nekünk is szükségünk van a pihenésre... Ilyenkor azonban rendszerint vagy Karennel történt valami, ami új erőt adott nekik, vagy pedig az újságban olvastak egy elszomorító hírt,ami nem hagyta pihenni őket, és tovább folytatták a szervezőmunkát. Glória is sokat segített ebben a munkában. Nélküle nem lettek volna képesek a levelezés elvégzésére és a beszámolók megírására. A mosásban, vasalásban is segített esténként és hétvégeken. Az anya mindig beszámolt gyermekeinek szervezőútjainak eredményéről és ez kitűnő nevelést jelentett számukra. Nemcsakföld- rajzi tudásuk múlta felül a hasonló korbeli gyermekekét, hanem társadalmi öntudatuk is nagy mértékben kifejlődött. November vége felé végre a sok feszítőszerkezet igazításnak is
