A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-10-01 / 10. szám

23

Hsün-Tzu éppen ennek ellenkezőjét tanította; hogy az ember természetétől fogva rosszra hajlik, és csak nevelésének tulajdonítható, ha jőttesz. Csak a kivételesen bölcs emberek képesek önmaguktól is felfedezni a helyes viselkedésmódot.

Akésőbbikonfucianista bölcselők igyekeztek a két ellentétes nézetet összeegyeztetni és azt hirdették, hogy az emberi természet jó is és rossz is. Vannak természetesen jő és természetesen rossz emberek, s vannak olyanok, akikmindkét irányra hajlanak. Az újabb- korikonfucianizmus azonban visszatért az eredeti optimista felfogáshoz.

Konfucius sohasem tekintette magát vallásalapítónak, még kevésbé valamilyen istenségnek. Gyökerében véve azonban a konfuci- anizmus őszintén vallásos és elfogadja egy földön túli mindenek felett álló Lény létezését. Elfogadta az ősök ez irányú vallásos felfogását, akik Legfelsőbb Uralkodónak, vagy Egneknevezték az Istent. Konfucius is tanította, hogy élet és halál, gazdagság és dicsőség és minden egyéb Istentől függ. Tőle kapja a bölcs a bölcsességét, a jő ember az erényt, a tudós a tudományát. Konfucius maga is Istentől várt védelmet ellenségeivel szemben. Betegségében elfogadta tanítványai érte felajánlott imádságait.

Egy alkalommal megkérdezték Konfuciust, hogy mi jobb, ha. a kisebb istenekhez imádkoznak, vagy ha az Otthon Istenét kérik. Ő az Isten elleni bűnnek tartotta, ha nem a Legfőbb Istenséghez imádkoznak, s az ilyen imát eredménytelennek is ítélte.

Krisztus előtt két ezer éven kérész tül a kínai uralkodók a Legfőbb Uralkodónak mutatták be az áldozatokat, csak Kr. e. 31-ben változtatták meg ezt s azóta napjainkig az Égnek és Földnek mutatják be az áldozatot, összekapcsolva így a szellemi Istent a Földdel. Idővel egy sereg másodrangú isten is helyet foglalt a kínaiak vallásos világában.

Akonfucianizmus öt sarkalatos erénye: a jóindulat, a- melyfőlega részvétben nyilatkozik meg; a kötelességteljesítés, ami a szégyenérzettel kapcsolatos; a bölcsesség, ami a helyes és helytelen megérzésében nyilvánul meg; a megbízhatóság, vagyis az ígéret hűséges megtartása és a megfelelő, vagyis illedelmes viselkedés, amely mindenkivel tisztelettel bánik, de főleg azokkal, akik felette állnak képességben, vagy állapotban.

A szertartások között, amelyeket külön könyvben gyűjtött össze, megtaláljuk a férfivá avatás szertartását. A húsz éves fiatal - embemekújabb nevet adnak és négyszögletes kalapot tesznek fejére, jelezve ezzel, hogy elérkezett a férfikorba.