A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-09-01 / 9. szám

*

Rónay György

Szolga? intéző? sáfár? Mindegy; a dolog nem a szavakon múlik. A lényeg az, hogy előbb-utóbb mindenkinek el kell számolnia. Csak azt nem tudja senki, hogy mikor.

Egy szép napon megérkezik a "királyi ember" és elkezdi a számvetést. Hogy kivel kezdi, azt sem lehet tudni. Az azonban biztos, hogy mindenkire sor kerül.

Mit csináljon, aki tízezer talentummal tartozik? Képtelen összeg; hogyan lehet egyáltalán tízezer talentummal tartozni? Egy bank, egy ország; - hagyján, de egy közönséges sáfár?

Akármilyen hihetetlen; tartozik vele. A királyi ember nem szokott tévedni, és bár látszólag hanyagul vezeti a könyvelését, minden pontosan föl van írva nála. Kiderül az elszámoltatáskor.

De csak az elszámoltatáskor derül ki. Addig a királyi ember Isten tudja, hol jár. Lehet, hogy a palotájában van, és aki bekopogtat hozzá, ott találja; de az is lehet, hogy valahol külországban jár, esetleg álruhában; mondják, néha koldusnak öltözik, beállít idegen udvarokba és alamizsnát kér. Amit kap, és ahogyan kapja; aztmind gondosan följegyzik a számadáskönyvekben. Kiderül az elszámoltatáskor.

Ez a tízezer talentummal tartozó sáfár nyilván azt hitte, a királyi ember vissza se tér többé utazásaiból. Igaz, sosem bizonyosodott meg róla, valóban távol jár-e; sosem tett kísérletet, hogy fölkeresse a palotájában. Alighanem azt gondolta; tartozni ugyan tartozom, de megadnom úgysem kell már; egy bizonyos határon fölül teljességgel mindegy, mennyivel tartozik az ember; teljességgel mind-