A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

3

Mimár most a mi kö t e 1 e s s égünk a pápával szemben? Sz. Pál írja a római levélben: - "Adjátok meg tehát mindenkinek, ami jár neki... akinek hódolat, hódolatot] akinek tisztelet, tiszteletet. " (13, 7.) Legeslegelső sorbanKrisztus helyettesénekjár ki itt a földön, a tisztelet. Ezt sokszor még a másvallásúak is megértik. Thiers, francia protestáns államférfi kihallgatást kért egykor XVI. Gergely pápától, és egyben azt kérte, hogy neki, mint protestánsnak ne kelljen (az akkori szokás szerint) letérdelnie a pápa előtt. A pápa azt üzente neki, hogy járjon el belátása szerint. Mikor a kihallgatásra került a sor, Thiers mégis csak letérdelt. "Mi az, miniszter úr, - kérdezte a pápa barátságosan, - talán megbotlott valamiben?" - "A pápaság nagyságában megbotlunk valamennyien", - felelte a miniszter szellemesen.

Tisztességes gyermek szüleiről nem beszél tiszteletlenül soha. Hogyanbeszélhetnénk mi Szentatyánkról tiszteletlenül; hogyan bírál - gatnánk intézkedéseit, rendelkezéseit, melyeket ő közismerten aleg- nagyobb lelkiismeretességgel készít elő? Még ha talán volna is bennük valami kifogásolni való! Még ha rossz példát is kellene látnunk az egyházon belül?! A köteles tiszteletből ne engedjünk soha! Ennek a tiszteletnek jele lehet az is, hogy Szentatyánk arcképét asztalunkon tartjuk, és (hanem tudnók), megtanuljuk és énekeljük a pápai himnuszt.

A pápa atyai szeretetének részünkről a gyermeki szeretet felel meg. 1928-ban halt meg Innsbruckban a pápaság történetének híres megírója Ludwig v. Pastor. Ez a nagy tudós valóban gyermeki szeretettel ragaszkodott Krisztus földi helytartójához. Mikor halálát közeledni érezte, hívatta volt tanítványát, majd jó barátját, Dr. Dengel egyetemi tanárt és kérte, hogy jelentse Sz. Péter utódjának, XI. Pius pápának az ő utolsó és hálás üdvözletét és mondja meg neki, hogy szívének utolsó dobbanása a római kát. anyaszent- egyháznak és a pápaságnak szól.

Szeretetünk legegyszerűbb, de értékes és fontos kifejezése az lehet, hogy gyakori és buzgó imánkkal támogatjuk Szentatyánkat súlyos gondjainak viselésében. Sz. Pál apostol, mint leveléből tudjuk megalapította Korintusban Görögország egyik legjelentősebb és legvirágzóbb egyházközségét. Művét azonban idővel ellenségeinek személyes acsarkodása annyira veszélyeztette, hogy az apostol kénytelen volt nyílt levélben leszámolni velük. Rámutatott levelében, menynyit szenvedett ő az evangéliumért; s mindezeken fölül állandóan megüli lelkét a sok gond a különböző egyházközségek miatt. (2 Kor. 11, 28, stb.) Valamennyi közel állt szívéhez, s napról napra érkeztek hírek, melyek őt aggodalmakkal töltötték el. Azóta óriási módon