A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-07-01 / 7. szám

29 ham Greene mindenekelőtt e negati v tanúságtétellel csatlakozik a- zokhoz a keresztény írókhoz, akik ebben az abszurdnak tűnő világban sem mondtak le minden reményről; azokhoz, akik hisznek az Isten "rettenetes szeretetének" hatalmában. A MAGÁNY KORLÁTÁI Egyszer csak eltűnt egy ember. De senki sem vette észre, nem hiányzott senkinek, nem is keresték. A napilapok kivétel nélkül beszámoltak arról a furcsa esetről, hogy miközben az egyik pesti lakásból kihordták az évekig felhalmo­zott felesleges holmikat, a munkások egyszer csak döbbentenvették észre, hogy az összevissza hányt dolgok között egy csontváz fekszik. Anyomozáskiderítette, hogy magányos, furcsa, különc ember lakott ott,szomszédjai alig ismerték, nem is köszönt nekik, esténkint való­sággal lopakodott hazafelé, s reggel már korán eltűnt. Gyűjtött min­denfélét és semminek nem vette hasznát. Aztán eltűnt. De a nyomában nem maradt fájó üresség. Kilépett az életből, de nem kereste senki. Hiszen életének eddig sem volt kö­zege és kiterjedése, nem voltak társai sem, és arról sem tudunk, vajon a tetteinek volt-e más tanúja önmagán kívül. Magának élt és a maga világát építette. De ez az épület, amit maga épít az ember, és csak magának, gyönge; nem bírja a terhelést. Még a magány terhét sem. Egyszer csak csendes zuhanással maga alá temeti építőjét, an­nak élete befejeződik, s még az épület törmelékeit sem használja senki utána. Mindnyájan ott állunk a magunk élete építményének tövében, s szavainkkal, tetteinkkel visszük napról napra hozzá a téglát, hogy hi­bátlantökéletességgel szökjön a magasba, s egyre szebb legyen. Van úgy, hogy nem sikerül egymás mellé illeszteni a tettek tégláit. Oly­kor egész emelet - egész évek szándéka és elhatározása omlik le nagy zuhanással, az épület alapzata azonban épen marad, s hamaro­san újra felemelkedik, mertnem egyedül vagyunk mellette, nem ma­gunk dolgozunk rajta. Ott vannak a többiek is, a munkatársak, akik egy-egy jó szóval oldják a ráncokat, nyújtják segítő jobbjukat, a csa­lád pedig mindig a közelben van, hogy közös szándékkal és akarattal kijavítsák egy-egy családtag tévedéseit.

Next

/
Thumbnails
Contents