A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-07-01 / 7. szám

28

írónak témát adott. Graham Greene annyira érzékeny ezekre az atrocitásokra, hogy a szánalom szinte a bűnbe hajlik át nála. Scobie, a "Kérdés lényege" című regény főhőse nem fél kijelenteni; ... "ha az ember hajlandó lenne a teljes tisztánlátásra, együttérzését és szánalmát végtelenre tágítaná, egészen a csillagokig". Greene, mint Scobie is, majd-majd megengedi azt, hogy ha az ember teremtője képmása, akkor agonosztevőkis valamiképpenlstenképéttükrözik".

Graham Greene nem tartozik a "jámbor" katolikusok közé. Mégis szinte egész életén keresztül faszcinálja, döbbenetben tartja a pokol gondolata. Végső soron ez a központi problémája; az Isten hallgatása, az Isten látszólagos tehetetlensége a rosszal szemben. Vagy más szóval az, amit az "isten meghalt" kifejezés jelöl. Az "isten meghalt" az emberek tudatában, avagy csupán az istenhit foszlányai maradtak meg, babonás félelemmel és torz vallási magatartással keveredve. Az Isten eltűntével az embereknek nincs már belső életük, hiszen létük éltető principium ától szakadtak el. Es mégis, az Isten képére teremtett bűnös lélekben - mint sárba szórt törött tükördarabokban - felvillan még olykor valami isteni. Az emberek szinte természetesen követik el a bűnt, mintha nem is lenne szabadakaratuk; mégis a lelkiismeretük furdalja őket és a bűntudat sokszor megszállottsággá és kétségbeeséssé növekszik. Isten szereti az embert; Isten kegyelme újjáteremtheti a bűn halálába hanyatlott lelket is, mondja a hit. De mily nehéz ezt elfogadni; Mily nehéz hinni az Isten emberszeretetében? Mit tehet a kegyelem az olyan emberrel, aki csupáncsak elemi biológiai szükségleteit kívánja kielégíteni, aki csakfeltételes reflexek, ösztönös ingerek rabszolgája, de akinek fogalma sincs a belső életről és az Isten gyermekeinek szabadságáról? A mai ateizmus gyökere ez a materializmus. Mert az Isten szellem és csak azt tudja őt valamiképpen megsejteni, akinek tapasztalata van a szellemi valóságokról. Ha sokak számára a szeretet egyet jelent a szeretkezéssel, és ha az öröm azonos a kéjjel, hogyan érthetnék meg Szent János szavát; ... "isten szeretet"; milyen fogalmuk lehet nekik Istenről? Az a gyermek, aki apját nem ismerte, vagy a- kivel szülei kegyetlen mostohaként bántak, mire gondol, ha azt hallja; Isten a mi mennyei atyánk, jobban szeret bennünket, mint édesanyánk?

Graham Greene amodern emberi valóságot regisztrálja, amaga rettenetes sivárságában; az "isten halála" miatt a lelki halálba hanyatlott ember kétségbeesését. S valahogy így - az Isten hiányát, a Szeretet és a boldogság hiányát hangsúlyozva - közvetve érezteti, hogy az ember nem lehet ember Isten nélkül. Úgy tűnik, hogy Gra-