A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

33

Győzelem a gégerák felett- Sajnálomfde megkell mondanom Önnek, gégerákja van, - mondotta halkan az orvos. A férfi, akivel a rettenetes hírt közölték, Gar- gan Vilmos volt. Híres szőlész és filmcsillag. Mindez 1960. novemberének egyik délutánján történt.

Az 55 éves erőteljes férfi színpadi szereplése közben vette észre, hogy torokfájása nem akar elmúlni. Azt hitte, csak a sok szereplés következménye ez. Felkereste orvosát. Ott tudta meg mennyire komoly a baj.- Mit lehet tenni? - kérdezte az orvostól.- Műtétre van szükség, ki kell metszeni a rákot. Ez azt jelenti, hogy többet soha nem lesz képes természetes hangján beszélni.

Mindketten hosszasan hallgattak. Vilmosnak a megélhetése függött hangjától. Mi vár rá a jövőben, ha nem tud többet beszélni?- Van egyéb választásom? - kérdezte.- Csak két lehetőség van, - felelte az orvos. - Megoperáltatni magát és élni, vagy lemondani a műtétről és az életről egyaránt.

Vilmos mélyet lélegzett.- Mikor kerülhet sor a műtétre?- Körülbelül két hét múlva.

Vilmos kis gondolkozás után, mondotta,*- Két nap elég nekem ahhoz, hogy minden ügyemet elintézzem, megoperálna utána mindjárt?

Az orvos kutatólag nézett a színészre és beleegyezőleg válaszolta; - Rendben van. Két nap múlva megoperálom.

A következő két nap alatt Vilmos imádkozott, elmélkedett. Idejének jó részét a Jó Pásztor egyházközség templomában töltötte, a- melynek tagja volt.

... "Amint ott ültem, ezt mondogattam magamban; Miért éppen engem ért ez? Miért éppen hangomat kell elveszítenem? De amint tovább imádkoztam, egymás gondolat vetődött fel bennem. Talán Istennek valami fontos szándéka van ezzel. Talán azt akarja, valami mást tegyek, s ehhez szükségem van arra, hogy először elveszítsem a hangomat. Gondolkoztam, ugyan mi is lehet ez a szándéka".