A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

34 November 9-én, mikor Vilmost a műtő felé vitték, felesége Má­ria is ott volt. Mielőtt az ajtóhoz értek, Vilmos kimondotta az utolsó szavakat természetes hangján; - Szeretlek Mária! Három és fél óra múlva befejeződött a műtét és Vilmos ágyában pihent. Az orvosok közölték vele a jó hírt, úgy látszik idejében fel­fedezték a rákot. Teljes biztonsággal ugyan csak öt év múlva tudják megmondani, higy visszatér-e, de biztosították arról, nagyon jó e- sélye van arra, hogy megszabadult tőle. Majd Vilmos orvosa a beteg ágyához lépett, melléje ült és elmon­dotta neki azt az új módszert, amellyel azok, akik elvesztették hang­szalagjukat, mégis megtanulhatnak ismét beszélni.- Ez úgy történik, magyarázta az orvos, - hogy megtanítják Önt, miként nyelhet le levegőt, elzárva szájpadlását nyelvével. Amikor a levegő visszatér, rezgésbe hozza a nyelőcsövet és a garatot. Ezmély hangot hoz létre. A nyelv, ajkak fogak és szájpadlás segítségével akárcsak a rendes beszédnél, ezt a hangot szavakká lehet alakítani. Vilmos arca felderült. - Meg kell azonban mondanom, folytatta az orvos, - ez nem könnyű. Ennek megtanulásához jó adag kemény munkára lesz szükség. A beteg erre felírt valamit az előtte lévő jegyzettömbre és át­adta az orvosnak. Egyszerűen csak ennyi volt rajta: - Mikor kezdjük? Gargan Vilmosnak ez a készsége, amellyel felvette ismét a küz­delmet, nem lepett meg senkit, aki ismerte az ő múltját. Már gyermekkorában megtanulta Brooklyn bűntényekben gyakori negyedében, ahol felnevelkedett, hogy annak van legtöbb esélye az életben maradásra, aki bátor és nem hátrál meg a nehézségektől. Szülei szerényen éltek. Anyja tanítónő volt, apja építkezési vállalko­zó. Vilmosmárközépiskoláskorábana színészi pálya felé vonzódott. Egyetemi tanulmányait azonban meg kellett szakítania, hogy munka- vállalással kisegítse szüleit a család fenntartásában. Először magán­detektívként működött, de ebben nem sokra vitte. Majd három évig megpróbálkozott egy sereg különféle munkával; házaló ügynök, kise­gítő rendőr, pénzbeszedő volt. Ez utóbbi volt legkevésbé ínyére. Sze­rette az embereket és nehezére esett fizetésre kényszeríteni őket, amikor anyagilag rosszul álltak. Amikor egy szegény család panasz­kodott, hogy az apa munka nélkül van, úgy akart segíteni rajtuk és egyben fedezni saját magát főnöke előtt, hogy ráírta a számlára; "el­hunyt". Nemsokára azonban az anya megjelent a hivatalban és kifi­zette adósságát, mert férje közben munkát kapott. Amikor a főnök megtudta a valóságot, Vilmosnak kiadta az útját.

Next

/
Thumbnails
Contents