A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
34 November 9-én, mikor Vilmost a műtő felé vitték, felesége Mária is ott volt. Mielőtt az ajtóhoz értek, Vilmos kimondotta az utolsó szavakat természetes hangján; - Szeretlek Mária! Három és fél óra múlva befejeződött a műtét és Vilmos ágyában pihent. Az orvosok közölték vele a jó hírt, úgy látszik idejében felfedezték a rákot. Teljes biztonsággal ugyan csak öt év múlva tudják megmondani, higy visszatér-e, de biztosították arról, nagyon jó e- sélye van arra, hogy megszabadult tőle. Majd Vilmos orvosa a beteg ágyához lépett, melléje ült és elmondotta neki azt az új módszert, amellyel azok, akik elvesztették hangszalagjukat, mégis megtanulhatnak ismét beszélni.- Ez úgy történik, magyarázta az orvos, - hogy megtanítják Önt, miként nyelhet le levegőt, elzárva szájpadlását nyelvével. Amikor a levegő visszatér, rezgésbe hozza a nyelőcsövet és a garatot. Ezmély hangot hoz létre. A nyelv, ajkak fogak és szájpadlás segítségével akárcsak a rendes beszédnél, ezt a hangot szavakká lehet alakítani. Vilmos arca felderült. - Meg kell azonban mondanom, folytatta az orvos, - ez nem könnyű. Ennek megtanulásához jó adag kemény munkára lesz szükség. A beteg erre felírt valamit az előtte lévő jegyzettömbre és átadta az orvosnak. Egyszerűen csak ennyi volt rajta: - Mikor kezdjük? Gargan Vilmosnak ez a készsége, amellyel felvette ismét a küzdelmet, nem lepett meg senkit, aki ismerte az ő múltját. Már gyermekkorában megtanulta Brooklyn bűntényekben gyakori negyedében, ahol felnevelkedett, hogy annak van legtöbb esélye az életben maradásra, aki bátor és nem hátrál meg a nehézségektől. Szülei szerényen éltek. Anyja tanítónő volt, apja építkezési vállalkozó. Vilmosmárközépiskoláskorábana színészi pálya felé vonzódott. Egyetemi tanulmányait azonban meg kellett szakítania, hogy munka- vállalással kisegítse szüleit a család fenntartásában. Először magándetektívként működött, de ebben nem sokra vitte. Majd három évig megpróbálkozott egy sereg különféle munkával; házaló ügynök, kisegítő rendőr, pénzbeszedő volt. Ez utóbbi volt legkevésbé ínyére. Szerette az embereket és nehezére esett fizetésre kényszeríteni őket, amikor anyagilag rosszul álltak. Amikor egy szegény család panaszkodott, hogy az apa munka nélkül van, úgy akart segíteni rajtuk és egyben fedezni saját magát főnöke előtt, hogy ráírta a számlára; "elhunyt". Nemsokára azonban az anya megjelent a hivatalban és kifizette adósságát, mert férje közben munkát kapott. Amikor a főnök megtudta a valóságot, Vilmosnak kiadta az útját.