A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-07-01 / 7. szám
6 P. Orbán Miklós, S.J., Róma L. A pópa székesegyháza Újra a Lateráni bazilikába visz utunk, de most azokra a történelmi eseményekre tekintünk vissza, amelyeknek ez a templom volt a színhelye. A Lateráni bazilikának is van káptalanja és a káptalanban az o- lasz prelátusokkal együtt imádkozza ünnepnapokon a zsolozsmát egy magyar prelátus is; Tóth János. Ez a magyar Monsignore két évvel ezelőtta Herder cég kiadásában németül megjelentetett egy több, mint 200 oldalas, fényképekkel is illusztrált monográfiát, összefoglalva mindazt, ami a pápa székesegyházáról, ennek műkincseirőltudható. Ennek a magyar papszerző tollából született könyvnek az egyik fejezete panoráma-képbe foglalja össze a keresztény ókornak és középkornak azon eseményeit, amelyek hol a hajnal fényeivel ragyogták be, hol a vihar fellegeibe burkolták a kereszténység első nyilvános templomát, minden más templom anyját és fejét. Innen hallotta ezer éven át a keresztény világ a pápa tanító-figyelmeztető, dicsérő és korholó szavát. Ebben a templomban tanácskoztak nem egyszer az egész egyház püspökei, nem is egy egyetemes zsinatnak volt a székhelye. Uralkodók köszöntötték itt nagy tisztelettel Krisztus földi helytartóját és szentek kérték Péter utódjának az áldását, amikor korszakot alkotó terveiket kezdték megvalósítani. Az első hithirdetők idegen pogány népek közé innen indultak. Az új Európa messzi vidékeiről ide érkeztek fejedelmek és kértek királyi koronát a pápától, amint az éppen megszervezett fiatal egyházak főpásztorai is itt kapták felhatalmazásukat. Pl. a legelső kiemelkedő eseményként kell
