A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-07-01 / 7. szám
7 megemlítenünk a karthágói püspöknek a porét. A donatista tévtanítók elűzték székéből Karthágó püspökét, Caecilianust, azt hangoztatva, hogy meghamisította az evangéliumot és téves dolgokat tanít a keresztény népnek. A püspök Róma püspökéhez Melchiades pápához föllebezett. A pápa kivizsgálta a dolgot és megállapította, hogy éppen az ellenkezője történt. A hithű Caecilianust a veszedelmes tévtanokat hirdető donatisták azért űzték el székéből, mert az evangélium tisztasága mellett síkra szállt. Melchiades pápa nem egyedül hozta a döntést. Számos püspököt meghívott a Lateránba és ezekkel vizsgáltatta meg a kárthágói püspök ügyét. A 313-ban lefolyt szinodus döntéseként Melchiades pápa kimondta; Caeciliánust vissza kell helyezni püspöki székébe és vissza kell állítani vele az egyházi közösséget. Az első egyetemes zsinatot ugyan a kis-ázsiai Nikeában tartották, de ennek a zsinatnak az ünnepélyes hitvallását, amelyet a szentmisében ma is imádkozunk, 337-ben a Lateráni bazilika főoltára előtt mondták el először. I. Gyula pápa, 16 püspöktől körülvéve val- lottamegújra a Credo szavaival, hogy Jézus Krisztus Isten az Istenből, fény a fényből, igaz Isten az igaz Istenből és egylényegű az A- tyával. E hitigazság lángoló szavú védőjét, az üldözött Atanáz püspököt is 341-ben Gyula pápa itt védte meg és helyezte vissza alexandriai püspöki székébe. Viszont Damazuspápa néhány évvel később itt volt kénytelen megállapítani, hogy Ursacius püspök egy követ fúj az ariánusokkal és lényegében tagadja Jézus Krisztus Isten voltát. Az 5. század végén I. Gelasus pápa itt a Lateráni bazilikában tette közzé azoknak a szent iratoknak a jegyzékét, amelyeket kezdettől Szentlélek által sugalmazott írásoknak, azaz Szentírási könyveknek tekintett az egyház. így teremtett a pápa rendet a zűrzavarban, amelyet a különböző hamisított evangéliumok és ál-apostoli levelek terjesztői teremtettek. Viszont ugyancsak az 5. század végénSimma- chus pápa a Lateráni bazilika kapuja előtt égettette el a Mani tévta- nait hirdető könyveket. A koraközépkor óriása, Nagy Sz. Gergely pápa, itt fogalmazta meg a nyugati szerzetesség első szabályait és itt ebben a templom- banszemélyesenvezényelte az első gregorián énekkart, amely a pápa által összegyűjtött, megtisztított liturgiái énekeket adta elő. Ezekkel az énekekkel lépett az egyház a kereszténység 7. századába és számos vasárnapi miseintroitus ma is azokra az időkre utal, amelyekben Róma határában a barbár hadak által felgyújtott falvak égtek, vagy pestis és éhség tizedelte az örök város népét. A pápák azonban nemcsak a szellem világának a kalandoraitól védték meg a hitet, hanem a tekintélyére féltékeny császárral is
