A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-05-01 / 5. szám
34 fényét édes fiára szórja - Rómába érve, a nagy kőhalomba - elkábult, mikor szemét Laterán csodálatos műve magára vonta". Miért hívják ezt a templomot Lateráni bazilikának? Azért, mert ezen a helyen emelkedett annak a Plautius Lateranus consul designatus-nak a palotája, aki a Piso-féle Néró-ellenes összeesküvésben részt vett és akit a császári testőrség el is fogott, miután itteni palotáját és minden vagyonát elkobozta. Ez két évvel azelőtt történt, hogy Sz. Péter és Pál vértanúságot szenvedett. De a család az ösz- szeesküvő patricius kivégzésével nem halt ki. Az első század végén Juvenalis egyik szatírájában egy másik Lateranusról tesz említést. Sextius Magius Lateranus nagy életművész volt, korának hirhedt egzisztencialistája, a palotájában egyik orgia a másikat érte, a bacchánsnőknél csak versenyparipáit szerette jobban. A második század közepén egy újabb Lateranus konzul lakott e helyen, ha nem is ugyanabban a palotában, hanem közvetlen mellette. Az említett második palota sem volt az övé, hanem Verus nevű kollégájáé, de ebben a második palotában született a későbbi Marcus Aurelius császár. Különben ez a második században élt Lateranus Sextilius, Septimus Severus császárt mezopotámiai hadjáratára is elkísérte és annyira összebarátkozott a világ urával, hogy az kegyesen visszaadta neki a család Néró által elkobozott palotáját, sőtbú- felejtőnek még néhány más palotával is gyarapította hű alattvalójának a vagyonát. Arra már nem felel a történettudós, hogy mint lett újra császári tulajdon a Lateranusok családi fészke. Egy biztos; a 3. század harmincas éveiben a palota már ismét az uralkodóház tulajdona volt, hiszen benne Alexander Severus édesanyja Julia Mam- maea lakott. Meglepő azonban, hogy alig 100 évvel később, közelebbről 313-ban, ebben a palotában ült össze Konstantin császár és Mel- chiades pápa összehívására a zsinat, hogy a donatisták tévtanításá- val szemben állást foglaljon. Tehát igen valószínű, hogy már pár évvel korábban a Lateranus-család egykori palotája, mint Konstantin császár tulajdona egyházi jelleget kapott. Szent Ilona császárné, Konstantin édesanyja lakott a palotában és feltehetően az ő kezdeményezésére alakították át a palota egyik termét templommá. Ilona ugyanis már keresztény volt. Megrendültén és feldúltan ebből a palotából utazott el a szentföldre, miután fia, Konstantin, Fausta-t, a feleségét Crispussal együtt meggyilkoltatta. A császár azzal vádolta feleségét, hogy az mostohafiával viszonyt kezdett, ezért kellett mind a kettőnek életükkel fizetniük. Konstantin, talán azért, mert lelkiismerete nyugtalanította, a palotát, amelyből
