A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-05-01 / 5. szám

35

felesége a halálba, anyja pedig engesztelő szentföldi .zarándoklatra ment, I. Szilveszter pápának ajándékozta. A palota egy részében már az előzőpápa, Melchiádes is otthont kapott és rezidenciáját patriar- chivumnak nevezték.

Hogy volt-e tágas oszlopcsarnoka ennek a palotának, nem tudjuk. De biztos, hogy volt törvénygyűlési terme. Ezt a nagyméretű termet bekombinálva építették meg a kereszténység első templomát, az öthajós bazilikát. Az öt hajó kereszthajóba futott, a főhajó és a kereszthajő metszőpontjában állították fel a főoltárt. Az e fölé emelt mennyezetetnégymárványoszloptartotta. Ezt az ún. cibóriumotma- ga a császár ajándékozta. Milyen lehetett ez a császári ajándék? A pápai oltár fölött emelkedő baldachint 18 ezüst szobor koronázza. A főhajó felé néző oldalon négy koronás apostol közül bírói székéről a világot megítélő Krisztus tekint végig a templomon. Az apszis felé néző oldalon viszont Krisztus négy angyal között császári trónon ül. Az angyalokkezébenlándzsa van, de a gyilkoló fegyver hegye keresztben végződik. Az angyalok szeme izzó piros ékkő. A baldachin jobb és bal oldalán 4-4 apostol alakját látjuk. A mennyezetet nein kárpittal bélelték, hanem színarany tükör veri vissza az aranyláncon függő 50 mécses fényét. A főhajőkét oldalát 7 ezüst oltár díszíti, a két-két mellékhajót oszlopsor választja el a főhajótól. A bazilika mennyezete aranyozott cédrusfa.

Ezt a bazilikát szentelte föl, mint a katakombákból feljövő egyháznak az első hivatalos templomát, Szilveszter pápa 324. november 9-én.

A természetfeletti világ valóságait jelképező legenda ebben az esetben sem hiányzik. A templom szentelésre egybegyűlt tömegnek az apszis falán megjelent az isteni Megváltó és "Béke veletek" szavakkal áldását adta. Ennek a legendának talán az az alapja, hogy a római népekkor látta először abazilika apszis-boltozatát díszítő aranymozaik közepén annak a Krisztusnak a képét, akit eddig a keresztények csak a katakombák mélyén tisztelhettek.

I. Szilveszter pápa fölszentelte a bazilikát, de építésének a végét nem érte meg. Gondolhatjuk, hogy milyen szép lehetett, ha a nép a templomot csak mint "basilica aurea"-t, (arany bazilika) emlegette.

A 4. században a lateráni bazilika, mint Róma püspökének és nyugat pátriárkájának a széktemploma, székesegyháza, egyaránt tükrözte a pápaság történetének fényeit és árnyait; látott dicső és szomorú korszakokat; tanúja volt felmagasztalásának és megalázásának. 408-ban Alarichgótjai a pápai oltár fölül elrabolták a Konstan-