A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-04-01 / 4. szám

saira. A trentói zsinat reformjait avval segítette, hogy egyetlen püspököt sem engedett el székhelyéről, a szerzetesrendeket eredeti szabályzatuk megtartására kényszerítette, új, egységes szertartáskönyvet adatott ki, a szentszék okmányainak a megőrzésére titkos levéltárat létesített, BellarminSzent Róberttel az ifjúság számára katekizmust irattatott. Borromei Szent Károlyt, Loyolai Sz. Ignácot és Xa- véri Sz. Ferencet ő emelte az oltár dicsőségébe. Pázmány Pétert is V. Pál nevezte kiesztergomi érsekké és bízta meg a veszendőnek indulómagyarkatolicizmus felvirágozta tásával.Uralkodása idejénfejez- ték be a Sz. Péter bazilika építését. Ezért olvassuk homlokzatán a nevét. A Santa Maria Maggiore bazilikát nemcsak a Mária kápolnával bővítette, hanem belülről is restauráltatta, a falakra új freskókat rakatott és a bazilika előtti tér közepére a Maxentius bazilika egyik ó- riás oszlopát, arra pedig a Madonna szobrát állíttatta. Trajanus császár vízvezetékét is restauráltatta. A vatikáni kerteknek, aSz. Péter térnek, a város fölött emelkedő Gianicolo dombnak a híres szö- kőkútjai és a város több más fontánája vizét az A^ua Paolát a Brac- cianói tó dombjai közül ma is ez a vízvezeték hozza. Nem kísérték lármás események V. Pál uralkodását, de ennek ellenére uralkodásának évei mély nyomot hagytak nemcsak a pápák Rómájának, hanem az egész egyháznak is a történetében.