A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-04-01 / 4. szám

35

megrendelt kápolnát Elaminio Ponzio, Fontana tanítványa, befejezte. Sok eredetiséget nem mutat a kápolnának sem arcbitektonikus szerkezete, sem belső kiképzése, díszítése. Ponzio egyszerűen lemásolta a mestere, Fontana által korábban épített jobboldali mellékkápolnát, az Oltáriszentség kápolnáját. Ott is a két pápasír adja meg a monumentális jelleget, itt, a Borghese kápolnában is a magas bal és jobb falat egészen betöltő két síremlék biztosítja az összhangot és tölti be a templomnak beillő dimenzióba.

Borghese Kamill bíboros 1605-ben szerény, jámbor és tisztaéletű főpapként került Péter székébe. A Zsigmond császár által grófságra emelt szienai patricius-család e tagjában érte el emelkedésének a tetőpontját. Kamill már megválasztása előttfontos hivatalokat viselt a római kúrián, 1596-ban bíboros is lett, és két éven átmint XI. Leó pápa római helynöke, az örök városnak viselte gondját. Mint pápa is békésen építő főpap volt. Vigyázott a közrend nyugalmára, átszervezte a közigazgatást, az igazságszolgáltatást, gondoskodott Roma élelmiszerrel való szabályos ellátásáról, utakat építtetett, közegészségi és karitász intézményeket létesített, fejlesztette a mező- gazdaságot és a kereskedelmet, külön kikötőt nyittatott a kereskedelmi kapcsolatok és áruforgalom megkönnyítésére. De, mint inkább a lelkiség felé orientálódó ember, a pénzügyhöz nem sokat értett, amikor megszorult, kölcsönöket vett fel és a kölcsönök kiegyenlítése újabb kölcsönök útján történt. Családja ekkor már Róma legnagyobb tekintélyű hercegi familiái közé tartozott és lassan a pápai udvarban a családnak egyre több tagja kapott fontos hivatalt. így nővére Hortenzia fiának a 29 éves Scipio Cafarellinak nemcsak új nevet adott, amennyiben a Borghese családba felvette, hanem bíborossá is kinevezte és mint államtitkárt tartotta maga mellett, bár a legfontosabb ügyek intézését magának tartotta fenn. Külpolitikájában arra törekedett, hogy Európának és főként Itáliának a békéjétmegőrizze. Ezért a francia-spanyol viszályban semleges maradt, az ellentéteket a diplomácia eszközeivel igyekezett csökkenteni. Uralkodása éveiben folyt a leghevesebb hitvita a domonkosok és a jezsuiták között. A pápa elvi döntést nem hozott, de a szenvedélyektől fűtött vitát elhallgattatta és megparancsolta, hogy a két nagytekintélyű szerzetescsalád egymást a teológiai véleménykülönbségek ellenére tisztelje. Ebből az időből maradt fent az a szokás, hogy a jezsuiták rendfőnökét a domonkosok, a domonkosok legfőbb elöljáróját pedig a jezsuiták temetik. V. Pál uralkodása éveiben zajlott le a szomorú emlékű Galilei por. A velencei dogét és tanácsosait kizárta az egyházból, a várost pedig avval sújtotta, hogy a templomokat bezáratta, így volt kénytelen válaszolni a "serenissima1'egyházellenes rendeletéire és államosítá-