A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-04-01 / 4. szám
12 élet egyszerű örömei Ahogy most az életalkony éveiben üldögélek és figyelem a világot tovatűnni a maga beteges sóvárgásával a gyönyör, a szórakozás, a pénz, a hatalom, az önimádat után, - úgy szeretném, ha valaki írna az élet egyszerű örömeiről. Amint egyre kevésbé tudok járni ide-oda, a vidéki kies utakon végzett sétákra gondolok, a csobogó patakok mentén, csodálva a természet szépségét. Vagy emlékezem a mindennapi kötelességek, feladatok hűséges végzésének megelégedettségére. Amint hallásom gyengül, szeretteim örömteljes hangjára gondolok, a gyermekek kacajára játék közben; a zenére, a madarak é- nekére, a távoli harangszóra. Vagy a mennydörgésekre, a szél zúgására... Néha az alig hallható havazás okoz végtelennek tűnő örömet. Amint látásom homályosul, a levelek és könyvek olvasásának örömére gondolok. Milyen gyönyörű a csillagos ég, a teli hold fénye, a felkelő és lenyugvó nap izzása, a szomszédom tervszerűen gondozott virágoskertje annak színeivel és pompájával, vagy a völgyön túli dombok, és a földeken hullámzó búza... Ahogy táplálkozásom egyrediétásabb, az ételekélvezeténekörö- méré gondolok; ... az ízesen elkészített friss tojásra és házisonkára a napi munka előtt; a barátságos dél-ebédekre szomszédokkal, jőbarátokkal, munkatársakkal; a vacsorákra a családtagokkal együtt.. Számtalan ilyen és hasonló egyszerű örömet éltem meg. Most, öregségemben megelégedetten élek rájuk emlékezve. Es hozzáadom m ég a nyugalom és imádság éveinek elkövetkező örömeit. Végre birtokomban van a mindennél nagyobb öröm, buzgó, állhatatos hitem a Teremtőben, a szeretet, igazság és igazságosság Istenében, - aki állandóan vigyáz ránk.
