A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-03-01 / 3. szám

erkölcstudományt tanítanak, hogy kétértelműség nélkül fejtsétek ki az egyház tanítását a házasságról. Szolgálatotok gyakorlása során ti legye­tek az elsők, akik példát nyújtanak a lojális, belső és külső engedel­mességre az egyház Tanítóhivatala iránt. Ez az engedelmesség, mint tud­játok, nemcsak a felhozott érvek okából kötelez, de méginkább a Szent­lélek megvilágítása miatt, amiből különös címen részesülnek az egyház Pásztorai, amikor az igazságot magyarázzák. Azt is tudjátok: mindennél fontosabb a lelkiismeretek békéje és a keresztény nép egysége számára, hogy az erkölcs területén éppúgy, mint a hittételek területén, mind­annyian az egyház Tanítóhivatalához tartsák magukat és egyazon nyel­jen beszéljenek. Ezért ismételjük meg teljes lelkűnkből a nagy Pál apos­tol aggódó felhívását: „Testvérek, Urunk, Jézus Krisztus nevére kérlek titeket, éljetek mindnyájan egyetértésben, ne szakadjatok pártokra, ha­nem legyetek egyek ugyanabban a lelkületben, ugyanabban á felfogás­ban.” (V. ö. 1 Kor 1, 10.) 29. Semmiben sem csökkenti Krisztus üdvös tanítását: a szeretet kimagasló formája ez a lelkek irányában. Kísérnie kell azonban mindig a türelemnek és a jóságnak, amire maga az Ür adott példát az emberek­kel való bánásmódban, ö, aki nem azért jött, hogy ítéljen, hanem hogy üdvözítsen, igazán engesztelhetetlen volt a rossz, de könyörületes a sze­mélyek iránt. Nehézségeik közepette a házastársak is találjanak rá min­dig a pap szavában és szívében a Megváltó szavának és szeretetének visszhangjára. Beszéljetek bizalommal, szeretett fiaim, abban a mély meggyőződés­ben, hogy Isten Lelke, miközben ott áll a Tanítóhivatal mellett a tan kifejezésében, megvilágosítja belülről a hívek szívét, hozzájárulásra szó­lítva fel őket. Oktassátok a házastársakat az imádság szükséges útjára, hassatok oda, hogy gyakran és hittel folyamodjanak az Eucharisztia és a bűnbánat szentségeihez, s ne hagyják soha, hogy elbátortalanítsa őket gyöngeságük. 29 A püspökökhöz 30. Kedves és tisztelendő testvéreim a püspökségben, akikkel Mi oly közelről osztjuk meg a gondokat Isten népének lelki javáért, hozzátok száll tisztelet- és szeretetteljes gondolatunk most, hogy végére értünk ennek a körlevélnek. Sürgető felhívással fordulunk mindannyitokhoz. A papok, a ti munkatársaitok, és a hiveitek élén odaadóan és emyedetlenül dolgozzatok a házasság épségén és szentségén, hogy házasságukat a hit­vesek egyre inkább a maga emberi és keresztény teljességében éljék. Ügy tekintsétek ezt a küldetésieket, mint egyikét azoknak, amelyekért jelen­leg a legégetőbb felelősség terhel. Megköveteli ez, mint tudjátok, az ösz- szehangolt lelkipásztori buzgólkodást az emberi tevékenység minden te­rületén, gazdasági, kulturális és szociális téren egyaránt; mert csupán az egyidejű javulás e különféle körökben teheti nemcsak tűrhetővé, hanem könnyebbé és öröm teljesebbé is a szülők életét és a gyermekekét a csa­ládok kebelében, teheti testvéribbé és békésebbé az együttélést az em­beri társadalomban, híven a célhoz, amelyet Isten a világ elé tűzött. Befejező felhívás 31. Tisztelendő testvérek, szeretett gyermekeink és ti mind, jóakaratú emberek, nagy a nevelésnek, haladásnak és szeretetnek az a műve,

Next

/
Thumbnails
Contents