A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-03-01 / 3. szám
a szándék, hogy általa egyének, családok vagy a társadalom jólétét védjék vagy mozdítsák elő. Tévedés tehát azt gondolni, hogy egy olyan házassági aktusnak, amelyet akarattal terméketlenné s így benső t er- mészetéből folyóan tisztességtelenné tettek, tisztességet és helyességet adhatna egy olyan házastársi élet, amely termékeny a maga egészét nézveGyógyászati eszközök megengedettsége 15. Semmiképpen sem tekinti azonban az egyház meg-nem engedettelek azoknak a gyógyászati eszközöknek használatát, amelyek valóban szükségesek a szervezet betegségeinek kezelésére, még akkor sem, ha előrelátható, hogy a fogamzás megakadályozását vonják magukkal, feltéve, hogy nem egyenesen a fogamzást akarták velük valamilyen okból megakadályozni. A terméketlen időszakok igénybevételének megengedettsége 16. Mint fentebb már (3. pontezat) utaltunk rá, annak a tanításnak, amelyet az egyház a házassági erkölcsről nyújt, ellene vetik manapság: az emberi észnek megvan az az előjoga, hogy uralkodjék a természet által felkínált erőkön s azokat az ember javával egyező célra irányítsa. Megkérdik tehát némelyek: nem ésszerű-e a jelen esetben, amikor oly sok körülmény szólna mellette, a születések mesterséges ellenőrzéséhez folyamodni, ha ilyen módon biztosíthatjuk a család egyetértését és bé- fkességét, és a már megszületett gyermekek nevelésének jobb feltételeit? Szükséges, hogy világosan feleljünk erre a kérdésre: az egyház az első, aki dicséri és ajánlja az értelem beavatkozását abba a feladatba, amely oly szorosan társítja az értelmes teremtményt az ő Teremtőjével, állítja azonban, hogy ennek a beavatkozásnak mindig az Isten által létesített rend tiszteletben tartásával kell történnie. Ha tehát akár a házastársak fizikai vagy pszichikai állapotából, akár külső körülményekből eredően komoly okok forognak fenn arra, hogy távolságokat hagyjanak a születések között, az egyház azt tanítja, hogy ilyenkor számításba szabad venni a nemző funkciókban bennrejlő természetes ritmusokat, azaz meg van engedve, hogy a házastársak csupán a terméketlen időszakokban éljenek házassági jogukkal, s ekként — azoknak az erkölcsi elveknek sérelme nélkül, amelyekre imént figyelmeztettünk — szabályozzák a születést. Az egyház következetes önmagához, amikor megengedettnek tekinti a terméketlen időszakok igénybevételét, viszont elítéli a közvetlenül a termékenység ellen irányuló eszközök használatát, amelyek soha sincsenek megengedve, még akkor sem, ha használatukat olyan okok sugallják, amelyek tisztességesnek és komolynak tűnhetnek fel. A valóság az, hogy a két eset között lényeges különbség áll fenn: az első esetben a házastársak jogosan fordítanak javukra egy természetes elrendeződést; a második esetben meggátolják a természetes folyamatok kialakulását. Igaz, hogy mind az egyik, mind a másik esetben a házastársak egyformán megegyeznek abban a pozitív akaratban, hogy elfogadható okokból elkerüljék a fogamzást, s biztosak is kívánnak lenni arról, hogy nem születik gyermek; ámde az első esetben lemondanak a házastársi jog gyakorlásáról a termékeny időszakokban, ha helytálló okokból nem kívánatos a gyermekáldás, és csak a fogamzásmentes időszakokban élnek ezzel a joggal, abból a célból, hogy kifejezzék szeretetüket és megvédjék a 23
