A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-12-01 / 12. szám

12 Ababérkoszorú története a gö­rög mondákból veszi eredetét. A pogány istennek, Apollónak szent növénye volt a babér. A nyolc é- venként tartott Delphi-i ünnepsé­gek ünnepeltjét, egy ifjút, babér­ral koronáztak meg. A pythiai játékok győztes bajnokainak jutal­mul szintén babért adtak. Mivel Apolló a költők istene is volt, az érdemes;költőket a "Laurea Apol­linaris "-al, apollói babérral tün­tették ki. A fegyverszünet, béke jeléül is használták, mint az olaj­fa ágat. Győzelmet tartalmazó leveleket és a győztes katonák fegyvereit is babérral díszítették. Azt tartották róla, hogy a villám nem csap viselőjébe. E hiede­lemnek engedve maga Tiberius császár is babérkoszorút tett fe­jére vihar idején. Isteni tisztító és védőhatalmat tulajdonítva neki, a görögökházaik ajtóira akasztot­ták, a rómaiak számára pedig a császárok kapuinak őrzője volt. A Nobel-díj három nyeremény­ből áll: egy aranyéremből, egy A SZŰZANYA BABÉRKOSZORÚJA valami idézetet tartalmazó diplo­mából és egy pénzösszegből. El­nyerésére nem rendeznek verse­nyeket. Az kapja meg, akit a svéd királyi tudós bizottság arra ér­demesnek ítél. Mégis, ennek a díjnak bizonyos győzelmi jellege is van. így látták Undset Sigrid- nek tisztelői és csodáiéi is. A hí­res írónőnek, az 1928-as Nobel- díj irodalmi nyertesének a svéd milliomos ajándéka mellé, nor­vég honfitársai Oslo-i fogadása alkalmával egy babérkoszorút nyújtottak át. Alkotását és életét ismerve, Undset kettős győzelméről is be­szélhetünk. Egy legnagyobb ki­tüntetést érdemlő művészi és egy örök életre szóló vallási győzel­méről. A század elején állami hivata­lokban kapott munkát. Ez jelen­tette számára a világgal való is­merkedést is. A protestáns Sig­rid megdöbbent leánytársai élete láttára. Sötét üresség,iszonyatos életundor, szörnyűbűnök áramá­ban sodródtak a fiatal szépségek. Ijedten kérdezte magától: Szük­ségszerű mindez? Vagy van célja az életnek? Ő nem akart sem ni­hilista lenni, sem a mocsárba süllyedni.

Next

/
Thumbnails
Contents