A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-12-01 / 12. szám

4

parányi béke. És énekli; - Békesség a jóakaraté embereknek! -Egy estére tele van a világ jóakaratú emberekkel. A csillogó fák körül, a fák alatt mosolygó gyermekek körül, akik már örömtől sugárzó arccal hozzáláttak, hogy elrontsák a most kapott, vadonatúj játékokat.

A játéknak az a sorsa, hogy elrontsák. A babának az a sorsa, (talán azért bámul olyan merev szemmel a világba), hogy egy szép napon»vagy talán már az első estén, azon melegében a fa alatt kitekerjék a nyakát. És sokszor, a felnőttek is még azon melegében, még ott a fa alatt kitekerik magukban az újszülött békesség nyakát. Néha még azt se várják meg, míg a gyerekek aludni mennek. Még a gyerekek el sem aludtak talán, párnájukon az újdonatúj mackóval (amelynek a fejére ráteszik aprócska kezüket, hogy álmukban is érezzék, hogy ott van), és a felnőttek már megölték magukban az újszülött Szeretetet.

Pedig karácsony a Szeretet ünnepe; és csak azért az ajándékok ünnepe is, mert az ajándék a szeretettestet öltése. Törékeny test; elkopik, elromlik, eltörik; sőt néha nem is tetszik (de akkor is jó képet kell vágni hozzá, hiszen szeretetből adták). Csak a Lélekne kopjék el, ami testet ölt benne. A Szeretet, aminek a teste. S ami nőni akar, mint minden újszülött test. Túl az ajándékon. Túl az egyetlen estén. Szerényen, szívósan és határtalanul.

KARÁCSONY a legmosolygóbb ünnep, mert a Szeretet ünnepe. Az emberekben megszületik a béke; kisded béke, rongyos istállóban, a lelkűnkben (mert milyen rongyos istálló is a lelkünk!); szalmán, hitványka pólyában didereg a lelkűnkben; de énekel. Azt énekli vékonyka hangján; Békesség a jóakaratú embereknek! Es ez egy kicsit följebb, egy arasznyival a kisded béke, kisded bölcsője fölött így hangzik; - Dicsőség Istennek!

Akiben ez a friss karácsonyi szeretet teljes lesz és maradandó.

Ml AZ ISTEN "ÖRÖKKÉVALÓ" VOLTA?

A természetfeletti Iatomosokkal kitüntetett Lucie Christine I el ki "Naplójában" ezt a föl jegyzést találjuk (1883. nov. 27-én)i - Szentáldozás. Egészen világosan láttam ezt az igazságot: az örökkévalóság nem idő, amely vég nélkül terjed ki a múltba és a jövőbe. Hanem egyszerű- en Iétezés, minden időszerűség nélkül.