A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-10-01 / 10. szám

3

az új orvosság nem lesz jobb a betegségnél, mert véres cementtel nem lehet fölépíteni a boldogság palotáját.

így lett a huszadik században az istentagadásból embertagadás és ez a dolog természetéből következik, ha a tudást többre becsülik, mint a jellemet. A család bomlott, az iskola pedig csak oktatott, de nem nevelt és általános szellemi járvány lett az értékvakság. A lélek már csak a villanyfényt látja meg, az élet igazsága nem érdekli. Mire való még a vallás? - kérdezte egy ilyen fiatal óriás a papot. Nem volt alkalom hosszú magyarázatra, de a pap jól ismerte ezt a fajtát és az ő nyelvén felelt neki: - Ha nincs Isten, akkor én vagyok a magam istene és Önt úgy hajtom ki az életből, amint nekem tetszik. E választ megértette az ifjú. Soha még nem volt annyi iskola, mint ma, de a társadalom egy része máris túltesz minden ragadozón a vadságban és egyes államokban az emberkfnzás jól fizetett foglalkozás lett. Nálunk a legfőbb érték az ember - harsogják a hangszórók, de millió életet zabái föl az állami fenevad a kényszermunka táboraiban. Molotov pedig azon csodálkozott, hogy ezen mások megütköznek. Az ember értéke homályba vész, ahol az Istent nem ismerik; ez a mi létünk törvénye.

Sokan azt szokták mondani: mégis nagy különbség van a nyugati és keleti vallástalan életforma között, mivel az egyik művelt, a másik meg barbár. Ez igaz, de azért vizsgáljuk közelebbről, mibenáli az eltérés. Itt nálunk semmiben sem hisznek, ott vakon hisznek a- semmiben. Itt élvezik a hatalmat, ott valósággal imádják. Itt szokás a hazugság, ott kényszerűség és törvény. Itt több ízléssel vétkeznek, ott durván. Itt semmit sem vesznek komolyan, ott a bűnből is erényt csinálnak. Itt semmi elv nincs, ott az aljasság is elvből történik. Itt a kellemes bűn uralkodik, ott iszonyatos rendszer lesz belőle. Itt jobbak a törvények, mint az ember, ott jobbak az elnyomottak, mint a törvény. Itt nehéz szentnek lenni, ott a jó kénytelen szentté lenni, hogy a lelkét megmentse. A nyugati elvtelenség és a szovjet-ember erkölcse; az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Ebből érthető, hogy a nyugati közönség nem is méri föl a maga siralmas állapotát. Még az önfenntartás ösztöne is elsorvad benne, tehát nem is érzi, mit jelent az, hogy Ázsia határa Európa közepén vonul át; szemét hunyva könyveli el a magyar fölkelés eltiprását, a tibeti és balti népek kiirtását. Úgy látszik, a két lelkűiét között valami rokonság van, mert csak így érthető, hogy az egyik közönyösen nézi, míg a másik számításból gyilkol.

Az istentagadás nyugaton szabad divat, keleten politikairendszer és kötelező életforma. E században lett először a történelemkezdete