A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-10-01 / 10. szám

4

óta a hitetlenség világhatalom, tökéletes államforma, mintha az emberi létnek végleges alkotmánya volna. Ehhez foghatót még nem láttunk és azt kérdezzük, mi ennek az értelme? Nem azért engedte meg Isten, hogy az egész világ lássa, mi az istentagadás tiszta tenyészetben! Nem azért van-e, hogy a hitetlenség ázsiai torzképe legyen? Úgy látszik, e kérdésekben már benne van a felelet.

Apokolnakkacagniakellazon, ami keleten folyik, de még inkább azon, hogy például francia tanár írásban is magasztalja a kommunizmus vívmányait a magyar mezőgazdaságtanban. Ott járt az országban, de bizonyára szót sem váltott a magyar parasztokkal. Marx egyik legfőbb tételét cáfolta meg a történelem, hiszen az ő elmélete szerint a szocializmus csak ott valósulhat meg, ahol a kapitalista rendszer elérte fejlődése csúcspontját, vagyis az egészen iparosodott országokban. Ámde sem Oroszország, sem Kína nem volt ebben az állapotban és mégis ott győzött a kommunizmus. Ennek a története tehát egyszerűen megdönti az elméletet, mintha valami isteni gúny volna az egészben. A nagyipart ez országokban az állam csinálta meg és nem a tőkés osztály. Hogyan merik ennek ellenére Marxot tanítani, olyan kérdés, amelyre sohasem válaszolnak.

Eddigi kifejtésünkből világos, hogy egyedül az isteni kijelentés alapján lesz érthető a történelem. Egyének és népek vakságabünte- tés, amellyel Isten azokat veri, akik az értelmet csak arra használják, hogy hitessékahazugságot. Am a Gondviselés nemcsak megtorlás, hanemfőképpenirgalom. Ezértmondja Lacordaire: - Ha a népeket vissza akarja vezetni magához és az igazság útjára, megengedi, hogy a tévedés a végletekig elmenjen, egészen addig a határig, ahol nyilvánvaló lesz annak a képtelensége. Akkor bebizonyul, hogy a tévedés semmit sem tud alkotni, mert maga is semmi. Isten magára hagyja a hazugságot, mivel az magától a semmibe enyészik. Akkor aztán eldől a népek sorsa; kénytelenek választani lét és nemlét között; vagy elpusztulnak vagy visszatérnek az igazsághoz. Az ilyen válságos órákban, amikora sors beteljesedik, az Isten majdnemfog- hatóan közeli valóság lesz.

Ha ezt az elvet tartjuk szem előtt és a mai helyzetet nézzük, nem kétséges, hogy valami nagy döntés előtt állunk és ez talán hamarább fog történni, mint gondolni vagy remélni merjük. A magyar most csak arra vigyázzon, hogy józanul figyelje a mai történéseket és tanulja meg végre a hideg gondolkodást és csak akkor tegyen valamit, ha már érdemes. Az erős akkor is számítva lép, amikor mindenki elveszti a fejét és ezt az előnyt egyszer már nekünk is érdemes volna