A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

3 szol fel semmit a többi tűzhelyek hamvadó, pemyés fészkeiről. Ezt a názáreti Tűzhelyet mindenki nézheti, parazsánál mindenki mele­gedhet anélkül, hogy a keserű önvád visszariasztaná. Ha úgy messzebbről nézzük a názáreti Szent Családot, bi­zony nem sokat látunk belőle. A hajléka ház a házikók között, csa­ládjuk egy család a sok között. Szent József cégtábláját egykedvűen lengeti a szél, s vevők jönnek-mennek a szűk "tűfokán", a kisajtón. De ahogy jobban, jobban megközelítjük a Szentcsalád ottho­nát, úgy esünk egyik meglepetésből a másikba. Nem hallatszik itt ki egyetlen goromba szó sem, az ajtót sem csapkodják haragosan. Má­ria éppen a kis tornácon öntözi a virágokat, József most megy a fé­szerbe, amelyet nyáron műhelynek használ. Éppen ekkor JÉZUS jön ki a szobából. Vizet hozott édesanyja kannájában, épp az előbb érkezett meg vele a városka kútjáról. Még csakgyermek, egy a sok közül. Gyermek, aki a ház körül tesz-vesz, boltba szalad, vízért megy, a megrendelőknek viszi haza a kész bo­ronát, hordócskát, faekét, szemöldökfát. Áldott gyermek, szülei öröme, a szomszédok szemefénye. Názáretnek, a rongyos kisváros­nak tanonckája atyja oldala mellett. De es te tájban, amikor a napi gondok elülnek, a boltokat és műhelyeket bezárják s az olajmécses mellett felütik az írásokat] ak­kor ez a kis tanonc, ez a tisztaszemű gyermek csodálatos dolgokat kérdez és felel. Izaiást, Joelt, Jeremiást idézi, holott még nem for­gatta a rabbik tekercseit. Megmondja, hogy mire a törvény szerint eléri a 30. esztendőt, akkor el kell mennie az emberek közé, hogy mennyei Atyjának akaratát teljesítse. És lesznek majd tanítványai s ellenségei; lesznek majd hívő tömegei s olyanok is, akik halálra íté­lik. És megalapítja majd Isten országát, amelynek nem lesz vége s ennek az országnak királynéja a boldogságos Édesanyja lesz s égi védnöke József, a nevelőatyja. És kéz a kézben, zsoltárok halk zsolozsmázása közben, hosszú, bensőséges beszélgetésekidején a csendes kis názáreti fészekben el­árad a békesség és a szeretet. Az a békesség, amelyet az angyalok hirdettek a betlehemi jászol felett. És az a szeretet, amelyet a vi­lág nem adhat, de el sem vehet azoktól, akik az Istent szeretik. A legszentebb család boldogsága ez; mély, mint a tenger; tartós, mint a gyémánt; kedvesség minden embernek, dicsőítése a család mennyei atyjának: az Úristennek.

Next

/
Thumbnails
Contents