A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-08-01 / 8. szám

18 Jézus azonban, egyszerűen ugyan, de azért mégis megdöbbentő határozottsággal ígyprédikál: "Hallottátok, hogy mondatott a régiek­nek... én azonban mondom nektek!" Sohasem hivatkozott Istenre, t Isten szavára; egyetlenegyszer sem mondta; Ezt mondja az Ur, vagy az Ur szava. De annál többször: - mondom nektek, én mondom nektek! Máskor meg egyenesen azt kívánta hallgatóitól, hogy higgyenek benne. Mégpedig olyan hangon, mint ahogy a próféták, vagy a .tör­vény szokott szólni az Istennek kijáró hitről. Mert hinni csak Isten­nek kell és szabad. Aminthogy a bűnbocsánat is neki van fönntartva. Egyedül Isten tudja a bűnöket megbocsájtani. Jézus azonban ismétel­ten kimondta a nagy, szent föloldozást: - Menj békén, bűneid meg vannak bocsátva! - Nem egyszer csodát is tett, csakhogy igazolja bűnbocsátó hatalmát. Kitől vette erre a fölhatalmazást? Mikor még Mózes sem tudta a bűnöket megbocsátani, mivel ő maga is csak bű­nös ember volt. Nem volt-e bűnös Dávid, Izaiás, Jeremiás? Bár nagy szentek voltak, mégis megváltották bűneiket és bocsánatért esedez­tek Istenhez. Jézus azonban, bármilyen hihetetlenül hangzik is, egyszer sem ejtette ki a szavakat: - vétkeztem; vagy; - hibáztam; vagy: - én is csak esendő bűnös vagyok. Ellenkezőleg: - Szent komolysággal fel­tette a kérdést: - Ki vádolhat engem közületek bűnről? És még az írástudók és farizeusok sem találtak benne hibát. Pe­dig azok semmivel és senkivel se voltak igazán megelégedve. Nem is tudott a Mesterről rosszat mondani senki. Nemcsak hogy vétek nem volt benne, de még csak emberi fogyatkozás, tétovázás, vagy bizonytalanság se, amelyektől pedig egyetlen ember sem marad hosszabb időn át mentes. S éppen ez volt az, ami nem egyszer féle­lemmel töltötte el az embereket. Még az is elvesztette előtte maga­bízását, önbizalmát, aki eddig még senki előtt sem érzett félelmet magában. Mindenki úgy érezte, hogy csak ő a bűnös; Jézussal szem­ben elhalványult minden erény és önbizalom. Mégse volt lesújtó a Mesterrel való találkozás. Akihez egyszer kimondta a titokzatos szavakat: - megbocsáttatnak a te bűneid, az egy percig sem mert kételkedni abban, hogy bűnei valóban megvan­nak bocsátva. Felejthetetlenek voltak a példabeszédek, miket a bűn­bocsánatról mondott Jézus. Valamennyi közt azonban legszebb mégis a tékozló fiúról szóló parabola:

Next

/
Thumbnails
Contents