A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-07-01 / 7. szám
OZANAM Az egyetem és a nyomortanyák apostola Végleges pályaválasztás # Frigyes csak édesapja kedvéért választotta az ügyvédi pályát. Most, hogy szülei meghaltak, felszabadulva érezte magát, hogy saját-vágyait kövesse. Nagy hajlamot érzett az írói tevékenységre, de ugyanakkor a domonkos rend felé is vonzódott. Azt sem tudta eldönteni, hogy Isten a házaséletet, vagy a szerzetesi életet kívánja tőle. Lassan azonban életének eseményeiből kiolvasta Isten reá vonatkozó akaratát. Egy alkalommal felkereste az egyetem rektorát, hogy valami hivatalos ügyet megbeszéljen vele. Annak otthonában találkoztak. Beszélgetésük közben Frigyes figyelme a szomszéd szobában egy kisgyermekkel foglalkozó hajadon lányra irányult. Soha még ilyen vonzó teremtést nem látott. Ezentúl gyakran felkereste a rektort, hogy újabb tudományos kérdésekben kérje ki véleményét, s közben lányában gyönyörködhessék. A rektor és felesége észrevették Frigyes igazi szándékát és örömmel figyelték a fejlemények alakulását. Közben az egyetemen kilátása nyílt a külföldi nyelvek tanszékének elnyerésére, ami jelentős jövedelemmel járt. Ennek feltételeként azonban a közoktatásügyi miniszter azt kívánta tőle, hogy vegyen részt a párizsi Sorbonne egyetem tanárjelölt vizsgáján, amelyet öt hónap múlva fognak tartani. A többi jelölt már hat hónappal ezelőtt megkapta a vizsga anyagát és más egyetemeken 8-10 éves gyakorlattal is rendelkeztek, sőt néhányan már hírnévre is szert tettek. Frigyesnek velük szemben nem sok esélye lehetett, de a miniszter ezzel nem is törődött, ő csak azt tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a vizsgán. Megígérte neki, hogy bármi lesz is a vizsga eredménye, elnyeri majd a lyoni tanszéket. Frigyes hosszas habozás és fontolgatás után rászánta magát a
