A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-07-01 / 7. szám
41 reménytelen versenyre. Amennyi ideje a tanítás mellett maradt, a vizsgára való előkészületre fordította. Arra gondolt, hogy talánezen a módon dől majd el, mit kíván tőle Isten. Ha valami csoda folytán ő nyerné el a vizsgán az első nevezést, akkor minden bizonnyal Isten is azt kívánja tőle, hogy világi tanárként dolgozzék Isten országában. A leánykérést is elhalasztotta a vizsga utánra. Végre elérkezett a vizsga ideje. A vizsgáztató bizottságban ott ült Ampérefia is, aki francia irodalmat tanított az egyik egyetemen: Frigyest ez örömmel töltötte el, mert legalább egy barátságos arcot látott a nagytekintélyű vizsgáztatók között. A vizsga nagyon alapos és kimerítő volt. Az írásbelieknél Frigyes csak a fogalmazványokat tudta benyújtani, mert nem jutott már ideje azok letisztázására. Ampére biztató megjegyzéséből azonban megtudta, hogy azok tartalmát a bírálók kitűnőnek találták. A külföldi irodalomból egyedül Frigyes jelentkezett csak a vizsgára, ez ugyanis szabadon választható vizsgatárgy volt. Aszóbelinél a kimerültségtől elgyengülve csak halkan és vontatottan kezdte el előadását, de hamarosan belemelegedett és magával ragadta hallgatóságát. Mikor elérkezett az eredmény kihirdetésének napja, Frigyes szinte kábultan hallotta, hogy a bírák neki ítélték az első díjat. így hát talán arra is remény lehet, hogy egykor a Sorbonne tanárai között foglalhat helyet. Most már biztosra vette, hogy Isten az egyetemi tanárságot szánta neki és reménykedve gondolt Amália kezének megkérésére is. A lyoni tanszék bőségesen biztosítja majd anyagi szükségleteiket, hiszen évi 15 ezer frankra számíthat. Annál nagyobb meglepetéssel olvasta másnap a sorbonne-i egyetem híres nyelvtanárának hozzá intézett sorait, amelyekben kérte, hogy mielőbb keresse fel őt. A 69 éves tanárt Franciaországlegna- gyobb elméi egyikének tartották. Az idegen nyelveket tanította az egyetemen. Előrehaladott életkora azonban ugyancsak megtörte már egészségét. "Az orvos elrendelte, hogy csökkentsek kissé munkatempómon - mondotta Frigyesnek - és elhatároztam, hogy Ön lesz az az ember, aki segíteni fog nekem a tanításban. Elfogadja-e a tanársegédi állást a következő iskolaévben? Fizetése valamivel két és félezer frank fölött lesz". Frigyes életének legnehezebb döntése előtt állt. Ha visszautasítja, elveszt egy kitűnő alkalmat arra, hogy Európa legfontosabb egyetemére kerüljön. Ha elfogadja, le kell mondania jól jövedelmező lyoni tanárságáról és kiteszi magát annak a veszélynek is, hogy
