A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-06-01 / 6. szám
45 OZANAM * o. Az egyetem és a nyomortanyák apostola Szónokszerzés az ifjúságnak- Ez a mi emberünk, aki zavarba ejti majd hitetlen egyetemi tanárainkat és kétkedő barátainkat! - mondotta lelkesen Frigyes két társának, miközben elhagyták a kis kápolnát, ahol Lacordaire atya beszédsorozatának első beszédét hallgatták meg. Az előadás az egyház szervezetéről és társadalmi tevékenységéről szólt. Az atya érvei és előadásmódja újszerűek voltak és nemcsak a hívők, hanem még a hitetlenek érdeklődését is felkeltették. Választ kaptak bennük a nap nap után elhangzó támadásokra. Előadásainak különös vonzóerőt kölcsönzött az a tény, hogy Lacordaire atya maga is a kételkedők közé tartozott valamikor. Ezért jól ismerte azok lelkivilágát. Rokonszenvet érzett a bennük lappangó vágy iránt, amely sokukat a hit felé ösztökélte. Az atya fiatalkorával is közel állott az ifjúsághoz, és mind politikailag, mind pedig társadalmi és gazdasági elgondolásaiban a haladó irányzathoz tartozott. Egy ilyen ember számára csak egyetlen templom lesz megtelelő, hogy az őt meghallgatni kívánó tömeget befogadja: a Notre Dame székesegyház! Frigyes annyira fellelkesítette két barátját, hogy elhatározták, másnap felkeresik a bíborosérseket és megkérik őt, bízza meg La- cordairet a nagyböjti beszédsorozattal a székesegyházban. A főpap kedvesen fogadta őket és őszinte érdeklődéssel hallgatta az egyetemi hallgatók érveit. Megígérte nekik, hogy komoly megfontolás tárgyává teszi ajánlatukat. A Szent Vince Konferencia gyűlésén Frigyes beszámolt tervéről a több mint kétszáz jelenlevőnek, s azok is lelkesedtek a gondolatért.
