A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-06-01 / 6. szám
27 mindenkiben ellenséget vél felfedezni, smindenkitől elidegenedik. Sok ezerre megy ma már azoknak a fiuknak és lányoknak a száma (és a felnőtteké is), akik gyűlölik a rendőröket. Miért? Mert a rendőr a rendet és fegyelmezettséget testesíti meg előttük, s szüleikkel azonosítják őt, akiket pedig gyűlölnek. Ugyanígy gondolkoznak a detektívekről és a javítóiskolák nevelőiről is. Mindezekkor- latozzak őket szabadsagukban. Ok pedig már gyűlölnek minden rendet, tekintélyt, rendszabályt, s mindazokat, akik ezt képviselik. Még ha valakivel barátságos viszonyban voltak is azelőtt, amint az illető felettesükké válik, gyűlölettel telnekel iránta anélkül, hogy meg tudnák okolni érzelem-változásukat. Felfogásuk egészen eltorzult a helytelen nevelés miatt, amiben szüleik részesítették őket. Ennek következménye, amikor a serdülő fiuk és lányok hir tele- nül lerázzák magukról szüleiket, vagy az ivásban keresnek menedéket, míg alkoholistákká nem válnak; amikor véglegesen szakítanak az egyházzal és annak minden tanításával. Hány szülő siránkozik azon, hogy gyermeke ellene fordult, gyűlöli őt, vagy érvénytelen házasságot kötött. Pedig eddig talán napi áldozó volt, és rendszeresen járt a templomba. Látszólag nincs magyarázat viselkedésére. De ha neveltetése után érdeklődünk, kiderül, hogy vagy elkényeztették, vagy pedig túl szigorúan nevelték. Néha megtéveszti a szülőket és a nevelőket az, hogy egyes gyer- mekekkifelé nem mutatják, mi megy végbe lelkűkben. Készségesen és látszólag nyugodtan engedelmeskednek az ésszerűtlen parancsoknak is. Nagyonis világosan látják azonban, hogy igazságtalanul bánnak velük, s csak az alkalomra várnak, hogy visszafizethessék ezt. A keserűség és elégedetlenség állandóan fokozódik szívükben. Időnként azután kirobban ez belőlük és alattomos viselkedésben, vagy esztelen rom bolásban, kártevésben nyilvánul meg. Más gyermekeknél támadó fellépésben tor ki a magukba fojtott ellenszenv, amelyet a tekintéllyel való visszaélés váltott ki belőlük. Csak hogy megmutassák a tekintély iránt érzett megvetésüket, áthágják a legvilágosabb iskolai rendszabályokat is, szemtelenül visszafeleselnek tanáraiknak. Talán csak évek múltán fedezik fel ők maguk is, hogy mi indította őket ezekre a kitörésekre. Helytelen viselkedésük könnyen helytelen eljárást vált ki tanáraikból is, akik ahelyett, hogy megértenék őket, s belátnának viselkedésük igazi indítóokaiba, még inkább elmérgesítik a helyzetet saját tekintélyük és a fegyelem hangoztatásával.
