A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-06-01 / 6. szám

28 Lesznek azonban olyan gyermekek is, akik nem ilyen módon, ha­nem önmagukon való sajnálkozással válaszolnak szüleik helytelen bánásmódjára. Ezt sokszor kifejezésre sem juttatják, csak magukban táplálják. Nem kell más, csak hogy valami titkos élvezet­re bukkanjanak, ami leggyakrabban nemi gyönyörök kiváltásában je­lentkezik, és vad mohósággal vetik rá magukat, hogy legalább titok­ban kárpótolják magukat az elszenvedett méltánytalanságokért. Ugyanez a vágy vezethet rá más gyermekeket a hazudozás- r a , amely szokásukká válik. Élvezi, hogy másokat becsaphat; vagy hogy másokat, főleg szüleit zavarba hozhatja ezzel. Még ha rajta­kapják is a hazugságon és megbüntetik is érte, akkor is élvezi, hogy nem képesek kitalálni, mi vezette őt a hazudozásra. Ugyanez a vágy más viselkedésmódban is megnyilvánulhat. Pél­dául kegy e 11 e nke dni kezd az állatokkal, vagy más gyere­kekkel. Mikor ennek okát kérdezik tőle, azt válaszolja; -Nem tudom! Pedig nagyon is jól tudja, csaknem akarja elárulni nekik, mert él­vezi, hogy így tanácstalanná teszi őket. Az ilyen gyermekből könnyen kifejlődik az a munkaadó típus, akinek alkalmazottai sohasem képe­sek kedvében járni, s kegyetlenkedő megjegyzéseit megszüntetni. Nem is gondolnak arra, hogy főnökük titokban örömét leli a kegyet­lenkedésben. A szülők túlzott szigorúságának és dühkitöréseinek további kö­vetkezménye lehet, hogyagyermekbentúlzott félelmet és nyug­talanságot vált ki. Néha ez csak később jelentkezik náluk, s megma­gyarázhatatlan talán előttük is, hogy miért éreznek hirtelen félelmet, ha pl. egyedül vannak valahol, vagy ha zárt helyen vannak, vagy ami­kor új vállalkozásba kezdenek,stb. Ok is belátják félelmük alapta­lanságát, mégsem tudnak megszabadulni tőle. A tapasztalt nevelő sokszor vissza tudja vezetni a beteges félel­met a szülők zsarnoki bánásmódjára. Talán egyszer látták a gyere­kek, amint részeg apjuk félholtra verte anyjukat. Vagy sötét szobá­ba zárták őket büntetésképpen. Vagy rettenetes büntetésekkel fenye­gették meg őket, pl. hogy a kazánba dobják őket, ha rosszalkodnak. A gyermekképzelete nagyon élénk és az ilyen élmények nagy károkat okozhatnak lelkűkben. Helytelen túlzott szabadságot engednünk a gyermekeknek vágyaik teljesítésében. Ha ezt tesszük, elkényeztetjük őket. De ugyanoly ká­ros, ha minden szabadságot megtagadunk tőlük. A szeretetnek és a félelemnek egyensúlyban kell lenniük a gyermek nevelésénél. S ez vonatkozik Isten szeretetére és félelmére is.

Next

/
Thumbnails
Contents