A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-05-01 / 5. szám
44 ÁLTALÁNOS IMASZÁNDÉK A beket Ürekee sek siker éé rt A IL Vatikáni Zsinat összes határozatai közül az egyik legjelentősebb és legeredetibb az a lelkipásztori konstitució, amely az egyháznak a mai világgal való viszonyát körvonalazza meg. A konstitució 5. fejezete (a 77-84. alpontokban) a békének és a népek nemzetközi közösségének sokrétű kérdéseiben fekteti le az egyház tanításából folyó irányelveket. Az e havi imaszándék csak két mozzanatot emel ki a béke biztosításának rendkívül bonyolult kérdésében. " , ^ Őszinteség a kezdeményezésekben. Először is kijelenti, hogy egy állandó világbéke létesítésére irányuló tárgyalásoknak és törekvéseknek "őszinte kezdeményezésekből" kell származniuk. A zsinat fent említett konstituciója kifejezetten megnevez néhány okot, amelyekre a háborúkat és nemzetközi feszültségeket vissza lehet vezetni. így elsősorban az igazságtalanságok, azután a nagy vagyoni különbségek, továbbá az uralomvágy, az emberi személy lenézése. Ha a legmélyebb okokat keressük, nem lesz nehéz megtalálnunk őket az irigységben, bizalmatlanságban, gőgben és az önzés különféle megnyilatkozásaiban. A béke kérdése végső elemzésben azoknak az erkölcstani és lélektani beállítottságától függ, akiknek a békét létre kell hozniuk. Mindazoknak, akik maradandó békét akarnak létesíteni, irigység, bizalmatlanság, gőg, túlzó nemzetieskedés, nemzeti önzés és hatalomvágy nélkül, vagyis igazi "őszinteséggel" eltelve kell leülniük a béke ügyének megtárgyalásához. Nem akarjuk kétségbevonni a békét vitató egyének szándékainak őszinte voltát. Igen ám, de éppen a mi századunk annyi súlyos háborút és véres forradalmat termelt ki, hogy az ezek nyomában járó civakodások és gyűlölködések a népek vezetőiben a bizalom hiányának a légkörét támasztják, úgyannyira,
