A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
Kővári Károly, S.J. 23 Miért engedi meg Isten a bűnt? Ha igazán alázatosak lennénk, sohasem csodálkoznánk azon, hogy bűnöket követünk el. Irtózattal töltene el bennünket ugyan a bűn, de nem okozna meglepetést. Ez egyike azoknak a dolgoknak, amelyeket oly nehéz, sőt lehetetlen megértenünk. Ha egyszer igazán nekilátnánk annak, hogy megvizsgáljuk valódi énünket, a leggonoszabb teremtménynek tartanánk magunkat. Eznem hamis alázatosság, hanem a valódi alázatosság lenne. Más szavakkal kifejezve, azt mondhatnánk, hogy saját magunkban sokkal több gonoszságot fedeznénk fel, mint am ennyit bárki másról megállapíthatunk. A történelemből, vagy tapasztalatunkból rá tudnánk ugyan mutatni olyanokra, akik nagyobb bűnöket követtek el, mint mi, deőszinténnem állíthatnánk, hogy azok rosszabbak nálunk, mert ezt nem tudjuk. Nem ismerjük kísértéseiket, sem lelkiéletük körülményeit, sem indítóokaikat. Addig pedig, míg az indítóokokat nem ismerjük, nem tudjuk megítélni, hogybűnös- e valakinek a cselekedete, vagy sem. A katolikus egyház sohasem állítja, hogy az indítóokok felett mond ítéletet. Elítélhet cselekedeteket, de sohasem mond ítéletet az emberek lelkiismerete felett. "Az Atya... az ítéletet egészen a Fiúra bízta". (Ján. 5, 22.) Saját magunkat tehát jobban ismerjük, mint bárki más. Magunkról tudjuk, hogy bűnösök vagyunk. Minden jogunk megvan annak feltételezésére is, hogy mindig is bűnösök maradunk. Önismeretünk biztosít róla, hogy csodával lenne határos, ha nem követnénk el többé (legalábbis bocsánatos bűnöket). Nincs semmi elgondolható sem bennünk, ami biztosítana minket jellemünk megváltozásáról. Tehát amennyire ez rajtunk áll, egészen életünk végéig számíthatunk arra, hogy bűnöket fogunk elkövetni. Ha ezt mindig emlékezetemben tartom, legalább nem fogok elcsüggedni, amikor úgy találom, hogy megint beleestem régi bűneimbe. Nem lep meg visszatérésük még akkor sem, ha egy ideig valamely okból mentesek voltunk ezektől a bűnöktől. Inkább azonfogok csodálkozni, hogy eddig nem követtem el azokat, mintsem azon, hogy megint visszaestem régi bűnös szokásomba.
