A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-05-01 / 5. szám
19 csa. Vallása is idegen volt a hithű júdeaiak szemében. A betelepítettek pogányok voltak. De az akkori kor felfogása és szokása szerint alkalmazkodtak a bennszülött-lakosság vallásához, azaz a zsidókegy- isten hitéhez. Az eredmény azonban az lett, hogy a pogányságból és a Jávé-tiszteletből egészen sajátságos vallás született meg. Nem nevezhető ez se pogányságnak, se igazi zsidó vallásnak. Inkább a hiteles egyistenhit torz elfajulása volt. Afféle zsidó "eretnekség". Még külön templomuk is volta szamariabelieknek. 328 körül építettékma- guknak Garizimhegyén. Valójában szakadárok voltak, akiknem akarták elismerni a jeruzsálemi templom fönnhatóságát és tekintélyét. Jeruzsálem viszont úgy tekintette őket, mint istenteleneket és ateistákat, akik még arra sem érdemesek, hogy pogányoknak nevezzék őket. S ettől kezdve a zsidók mélységes megvetéssel és gyűlölettel beszéjtek a szamaritánusokról... így volt ez Krisztus korában is. Történt pedig, hogy Jézus Jú- deából Galileába igyekezvén, átment Szamarián. Útközben Szikárba, Szám aria egyik városába érkezett, közel ahhoz a földhöz, melyet Jákob fiának, Józsefnek adott. Ott volt Jákob kútja." Jézus a megtett úttól fáradtan leült a kúthoz. Ez a hatodik órában történt. - Odajött egy szamariai asszony, hogy vizet merítsen. Jézus megkérte: - Adj innom! Tanítványai ui. elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek. Az asszony elcsodálkozott: - Hogyan? Te zsidó létedre tőlem, szamariai asszonytól kérsz inni? A zsidók ui. nem érintkeztek asza- mariakkal. - Jézus így felelt; - Ha ismernéd Isten ajándékát és azt, aki mondja; Adj innom, inkább te kérnéd őt, és ő élővizet(forrásvi- zet) adna neked. - Uram, szólt az asszony, hiszen vödröd sincs, a kút pedig mély. Honnan veszed hát az élővizet? Csak nem vagy nagyobb Jákob atyánknál, aki nekünk ezt a kutat adta, amelyből ő maga ivott meg fiai és állatai is? - Jézus erre megjegyezte: - Mindaz, aki e vízből iszik, megszomjazik. De aki abból a vízből iszik, melyet én adok, nem szomjazik soha többé. Az a víz, amelyet én adok, örök életre szökő vízforrás lesz benne.- Uram, kérte az asszony, add nekem ezt a vizet, hogy ne szomjazzam, és ne kelljen ide járnom meríteni.- Menj, szólt Jézus, - hívd el férjedet és jöjj ide!- Nincs férjem, - felelte az asszony. Jézus ráhagyta: - Jól mondtad, nincs férjem. Öt férjed volt, s aki most van, az nem férjed. Ezt helyesen mondtad.- Uram, - ismerte be az asszony, - látom, próféta vagy. Atyáink ezen a hegyen imádták az Istent, ti pedig azt mondjátok, hogy Jeruzsálem az a hely, ahol imádni kell őt. T
