A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-05-01 / 5. szám
12 Cser László, S.J. & SSSiaMEBtöSÍIÍíaíIÍIK Ennek a napnak sincsen semmi története. Ennek a szerdának nincsen semmi mondanivalója. Az emberi élet talán a szerdák szürke pora az élet országútján és amellett. Ti mindig akartok valamit és az évek mint botladozó lovak patái, vagy bukdácsoló autók kereke port vernek fel s a por kavarog sűrűn, aztán visszaszáll. Magasba- száll a könnyű por és kicsit messzebb száll le; ennyi az évezredek millió szerdájának története. Ennyi az évezredek millió emberének története. Ám kisebbek lettek-e ezzel az emberek? Nemde különkis halott porszem maradt mind az élet országútján vagy akörül? Nemde mind élte szürke pillanatát, mikor lebegő perceiben a napfény átfénylette és átmelegítette? Mind élte életét, meghalt, - tehát mind ember volt ez a sok-sok millió szerda-ember. Ők az igazi emberek, a tömegemberek, akik - majd egyszer hivatalosan is, - a nagy emberek lesznek. Most nézz ki az ablakon. Nem poros az út már a völgyben. Már eső permetez. Lehet, hogy már éjjel is esett. Mennyi esőcsepp! Mi történt velük? Egybefolyt ár, sáros föld, nedves fű csillog az al- konyi ég alatt. Hova lett a sok külön esőcsepp? Eltűnt mind az Esőben, mely eltűnt már a szomjas föld cserepes ajkai között. Ivott a föld. A természet forgásában nappal és éj, tavasz és nyár, eső és száraz-idő is változik! Emberek életének lehulló cseppje egymásba vegyül és valami furcsa ember-eső az, ami megőrzi a Jelennek azt, ami Múlt volt és erőt ad az emberiség Jövőjének újabb rügyezésre, termésre. Történésnélküli esőcsepp ember, aki egyéniségedet elvegyíted a többi esőcseppel, hogyan is lenne nélküled Emlékezés? Hogyan is lehetne nélküled J e 1 e n és miből is születne, ha nem belőled, a Jövő?
