A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-05-01 / 5. szám
5 Szabó Ferenc, S.J. Iliclrirli Bonliöffcr, Krisztus íaiiiiijai testvérei között Bonhöffer evangélikus teológus Németországon kívül hosszú ideig ismeretlen volt. Az utóbbi tíz év folyamán azonban egyre többet idézik nevét vallásos vitákban Angliában, Franciaországban, Amerikában is. Az anglikán exegéta Robinson "Honest to God" (Tisztesség Istennek) c. munkája különösképpen felhívta a figyelmet erre a nyugtalanító vizionáriusra. Robinson Bultmann és Tillich mellett Bon- höfferre hivatkozik a leggyakrabban, igaz nem mindig hűségesen értelmezve eszméit. Az ún. "Isten meghalt"-teológia is átvett elemeket Bonhöffertől, éspedig sokszor teljesen meghamisítva gondolatait. Ezek a torz értelmezések késztették arra a jezsuita René Marlé-t, Bultmann kiváló ismerőjét, hogy bemutassa Dietrich Bonhöffer igazi arcát. Nemrég jelent meg könyve a Castermann kiadónál: "Diet- rich Bonhöffer, Jézus Krisztus tanúja testvérei között". Ezt a rokonszenves ismertetést követjük, amikor most olvasóinknak bemutatjuk a nagy protestáns teológust. Mindenekelőtt néhány életrajzi adat. 1906. február 4-án született Breslau-ban, gazdag német értelmeségi családból. Apja híres orvos, pszichiáter és ideggyógyász; anyja a császári udvar lelkészének leánya. 1912-ben a családBerlinbe költözik. Itt az apa az egyetemen a pszichiátria professzora. Dietrich nagyon tehetséges, kiegyensúlyozott, nemes egyéniség. Tizenhat éves korában úgy dönt, hogy pap lesz. Teológiai tanulmányait 1923-ban kezdi el a tübingeni egyetemen; teológia mellett ismerkedik a modern filozófiával is. Egy év múlva beiratkozik a berlini egyetemre, ahol olyan híres professzorai lesznek, mint Hamack, Deissman, Lietzmann, Holl és Seeberg. Mint akkoriban a legtöbb protestáns teológus, Bonhöffer is megismerkedik Kari Barth első írásaival. Személyes kapcsolatba azonban csak később lép a református teológussal. 1927-ben védi meg doktori disszertációját Seeberg professzornál; a tézis címe: "Sanctorum communio", Szentek egyessége. Bonhöffer figyelme tehát már jóko-