A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-04-01 / 4. szám
45 hogy Országának polgárai közé számítsák.- Parancsa ez volt: - Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket! És mily nagyszerű volt az 0 szeretete! Végtelen nagylelkűséggel szerette alattvalóit, s értük áldozta fel életét. Mert ez a Király a mi Urunk Jézus Krisztus volt, a Királyok Királya!- Nos, Uraim, a kereszténység Alapítójának ez a parancsa, hogy szeressék egymást, felebarátaikat pedig úgy szeressék, mint önmagukat, azt jelenti, hogy a felebaráti szeretet a kereszténység középpontja, életének forrása!- Melyik más vallás, vagy bölcselet tanítja, kedves Barátaim, hogy még ellenségeinket is szeretnünk kell; hogy felebarátunk természetfeletti módon fogadott fia az Atyának és velünk együtt testvére az Atya Egyszülött Fiának?- Az Apostolok korától napjainkig Krisztus egyháza hirdette, hogy a szolga Isten szemében egyenrangú az úrral. Ez a tanítás végül teljesen el fogja törölni a rabszolgaságot a keresztény országokban. Tanította, és ma is tanítja, hogy a gazdagok csak sáfárai a Legfőbb Birtokosnak, Istennek; és amikor azok, akiknek többjük van a szükségesnél, támogatják a szegényeket, csak igazságosan Istennek juttatják vissza feleslegüket! /- Es nézzétek, az irgalmasság mily nagyszerű műveinek adtak életet ezek az elvek! Konstantin idejében az egyház létesítette az első' kórházakat, és századokon keresztül, míg a forradalom istentelenné nem tette Franciaországot, a keresztény társadalom elismerte a szegények iránti kötelezettségét. Amikor a gazdagok megfeledkeztek erről, a keresztény vezetők figyelmeztették őket erre". Az ellenzék már eddig is többször félbe akarta szakítani, de sikertelenül. Most azonban egy új-szocialista belekiáltott beszédjébe; - Ön a múltról beszél, de mi a helyzet ma?- "Talán azt akarja Ön mondani nekem, - válaszolt Frigyes a csodálkozás hangján, -hogy még sohasem hallott apárizsi intézményről, amelynek tagjai a szegény betegek ápolásának szentelik életüket, s amelyet Párizs jelenlegi érseke alapított? Vagy nem ismeri Ön a Szentcsalád Társulatát, a Szeplőtelen Fogantatás nővéreit, a Remény nővéreit, a Szeretet Leányait? Bizonyára hallania kellett Önnek is arról,hogy a járvány alatt miként kockáztatták ezek napról napra életüket a betegek ápolásával. De talán Ön túl nagy hazafi ahhoz, hogy elismerje az ő önfeláldozásukat és hősiességüket. Törvé
