A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-04-01 / 4. szám

38 Mindaz, amit vi lágo s an Istentől eredő kinyilatkoztatásnak is­merünk fel, vagy pedig ezzel szükségszerűen összefüggő következmény, változatlan hitigazság, hiszen a csalatkozhatatlan és igazmondó Isten tekintélyén nyugszik. így például világos kinyilatkoz­tatás, hogy Isten az Ige (János 1, 2.) és hogy az Ige testté lett (János 1,14.) Ebből szükségszerűen következő hitigazság, hogy Krisz­tusnak teste és lelke volt. Világos kinyilatkoztatás, hogy az apostolokra leszállt a Szentlélek. Ebből szükségszerűen következő hitigazság, hogy Sz. Péterre is leszállt a Szentlélek, mivel ő az apostolok egyike volt. Már ezekből a példákból is látszik, hogy ugyan­csak hosszúra nyúlna a felsorolás, ha valaki sorra akarná venni a Szentírásból világosan, vagy szükségszerűen felismerhető hitigazsá­gokat. Mindezeket szoros értelemben véve még nem nevezzük dog­máknak. Látható ebből, hogy nemcsak a dogmákat kell hittel elfo­gadnunk. A Szentírásból azonbannem mindig könnyű felismerni, mi a vál­tozatlan hitigazság s főleg, mi annak szükségszerű következménye. Nem telt sok időbe és egész lényeges hitigazságokat másképp értel­meztek az emberek. Mindenki a Szentírással igyekezett alátámasz­tani véleményét. Krisztus Urunk előre látta ezt és az volt egyik oka annak, hogy apostolokat választott ki. Rájuk bízta a kinyilatkoztatás őrzését, valamint tévedésmentes magyarázatát. Hogy emberfeletti feladatuknak megfelelhessenek, megígérte nekik; velük lesz a világ végéig és megvédi őket a tévedéstől s Sátán minden támadása ellen (Máté 16, 18-19; 28, 20.) Feladatuk gyakorlásához a Szentlélek külö­nös segítségét is megígérte nekik (János 14.15; 16, 13-14.) Már az aspotoloknak fel kellett lépniük a tévtanítókkal szemben. Később az általános zsinatok feladatává vált a tévtanok elítélése és annak megállapítása, mi a kinyilatkoztatás értelme. Csalatkozha- tatlanhitigazságról vanszó, ha ezt vagy a pápa az egész világra néz­ve kötelező módon kihirdette; vagy ha az általános zsinat ezt meg­határozta; vagy ha egy területi zsinat határozatát a Szentatya ünne­pélyesen jóváhagyta; vagy azt az egész egyház elfogadta. Úgyszintén hitigazságokat tartalmaznak az egyház által összeállított, vagy jóvá­hagyott hitvallások. Következtethetünk a hitigazságokra a tévtanok elítéléséből is. Az eddig mondottak az egyház ünnepélyes tanítóte­kintélyével kapcsolatosak. - Ezenkívül hitigazságról van szó, ha azt a püspökök egyöntetűen tanítják, vagy ha általánosan elterjedt gya­korlattal kapcsolatos; ugyancsak ha az egyház atyák és hittudósok egy­öntetűen tanítják, vagy ha a hívek egyöntetűen vallják. Ezt nevezzük az egyház közönséges tanítótekintélyének.

Next

/
Thumbnails
Contents