A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-04-01 / 4. szám

20 Kővári Káról y,S.J. fedezd fel egyéniségedet! Láttuk, hogy minden embernek kivétel nélkül mily nagy értéke van Isten szemében, s ezért nekünk is nagyra kell becsülnünk mind magunkat, mind pedig felebarátainkat, korra, fajra, képességre, sőt életszentségre való tekintet nélkül. Ezt az értéket főleg az emberi léleknek tulajdoníthatjuk, hiszen elsősorban lelkünk által vagyunk Is­ten képmásai, és lelkünk megmentése érdekében halt meg értünk Krisztus a keresztfán, s halálunk után egészen a világ végéig, csak lelkünk fog örvendezni Isten színe-látásának. Mindez azonban nem jelenti, hogy testünket teljesen figyelmen kívül hagyhatjuk, hiszen testünk és lelkünk között oly szoros egység van, hogy azt nem vá­laszthatjuk szét önkényesen és még az örök boldogságban is egyesül­ni fog feltámadt testünk a lelkűnkkel, és résztvesz annak örök vol- dogságában, vagy örök szenvedésében. Ugyancsakhelytelenlennepusztán csak testünkre gondolni, ami­kor egyéniségünkről beszélünk. Lelkűnknek is szerepe van abban, hogy azok az egyéniségek vagyunk, akiknek Isten teremtett minket. Ha O minden angyalt külön egyéniséggel ruházott fel, pedig az angya­loknak testünk nincs, akkor biztosra vehetjük, hogy lelkühkis magán viseli egyéniségünk jeleit. Mindazonáltal számunkra érthetőbbek és szembeötlőbbek egyéniségünk testi vonatkozásai, s azért a most kö­vetkező tárgyalásban inkább testünkre irányul figyelmünk. Amint minden hópehely különbözik egymástól, éppen úgy nincs két teljesen azonos ember sem. Az emberi élet megfoganásának ver­senyében vagy félmilliónyi sejt fut versenyt egymással, és mindegyik más-más egyéniség magvait hordozza magában. Isten ezekből köny- nyedén kiválaszthatja azt a sejtet, amelynek a pálmát szánja, s a- melynek az anyasejttel való egyesülése pillanatában meg fogja terem­teni a hozzá szánt egyéni lelket. De mivel Isten mindenható, azt is megengedheti, hogy a természetre bízza; melyik apa-sejt fog egye­

Next

/
Thumbnails
Contents