A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-04-01 / 4. szám
8 kinyilatkoztatást szívünk vak vágyait követve« Csak Isten látja az egész élet térképét és éppen ezért Tekintélyt állított közénk Krisztus által, aki felvilágosít minket arról, ami több és átfogóbb és örök értékűbb önmagunk önző vágyainál; az Isteni Terv részeseivé tesz minket Krisztus kinyilatkoztató tekintélye által. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy nem a magunk tetszését, vágyaink kielégítését kell keresnünk itt a földön, hanem gyakorlati hittel a krisztusi tekintély alatt kell élnünk. A gyakorlati hit Isten akaratának elfogadása. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha helyes fogalmunk van Istenről. Ha tudjuk, hogy Isten az Atyánk. Ha ismerjük mindazt, amit a Fiú-Isten, Krisztus, elmondott nekünk Atyánkról. Ha olvassuk az evangéliumokat, látjuk, hogy Krisztus életének központi gondolata az Atya akaratának megvalósítása. Ebből természetesen következik, hogy minden keresztény, aki Krisztus tanítványa, ezt tartja élete legfőbb céljának. A Megtestesülés egyik oka feltétlen az, hogy az Isten-Fiú ajkáról tanuljuk meg azt, hogy az Isten Jó Atyánk, akinek jó akarata kísér bennünket szüntelen. Bár Isten a Hatalmas Isten, mégis legjobban Szerető Isten O. Könnyen abba a tévedésbe esünk, hogy elsősorban a szigorú számonkérőt látjuk Benne, mikor ő mindenekfelett szerető Atyánk akar lenni. S mert sokszor azt hisszük, hogy gyenge akaratunkra magát ráerőltető szigorú Bíránk az Isten, nem szeretünk szent akaratára gondolni. Ezért hívja fel figyelmünket olyan gyakran Krisztus a szerető Atyára. A tékozló fiú történetében tudomásunkra hozza az aggódó, a szerető Atya éber figyelmét és sóvárgását bajbajutott fia után, A Hegyi Beszéd a szerető Isten vallomása gyermekeihez. Krisztus Utolsó Vacsorán mondott beszéde az Atya szeretetének kiáradása felénk. Látnunk kell, hogy a parancsot, törvényt szabó Isten ezt éppen a javunkért, értünk való szeretetéből teszi. A teremtő Isten teremtményeire szabott erkölcsi törvényei valóban a teremtett emberek boldogságáért vannak. Még akkor is, ha pillanatnyilag nem úgy érezzük azt, vagy jobban szeretnénk, ha ilyen törvények nem korlátoznának bennünket. Isten sem nem nyer, sem nem veszít semmit engedelmességünkkel vagy engedetlenségünkkel. Isten boldogságát sem nem csorbíthatja, sem nem növelheti akaratához simuló engedelmességünk. Az
