A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-03-01 / 3. szám

2

Cser Lászl ó , S.J.

I

A KERESZTÉNY ÉLET ALAPJAI

2. A BŰN PROBLÉMÁJA

A szenvedés okai az Ósbűn és a személyes bűnök. Mivel az ember nemcsak különálló személy, de közösséget is alkot, a bűnök mindkét fajtája szenvedést hoz az egész emberiségre. Csak az Isten- és emberszeretet gyakorlása tudja megdönteni a bűn hatalmát. Csak az Isten- és emberszeretet tudja enyhíteni és eltüntetni a szenvedést is.

A hitetlenekközismert érve Isten léte ellen az, hogyha volna Isten, nem engedne annyi szenvedést a világra. Még az Isten-hívők között is sokan úgy nevelődnek az Isten-félelemre, hogy Isten sújtó keze alatt föleszmélnek Isten büntető kezére. Sokan úgy tekintenek Istenre, mint a gyerek a fogorvosra, akit gyűlölnek, akitől félnek s nem látják, hogy a kínos fogkezeléssel éppen a javukat szolgálja kínzójuk.

Tény az, hogy minden szenvedés érdemmé válhat, ha azt hittel és megadással fogadjuk Isten kezéből. Sajnos, nem mindenkinek válik javára szenvedése. Az is tény, hogy elmebaj, erőszakos halál ér egyeseket ártatlanul mások személyes bűneinek és gonoszságának következményeképpen.

Az emberi szenvedések legmélyebb oka onnan van, hogy az ember arra teremtetett, hogy szeressen és szeretetet kapjon. A bűnbeeséssel az emberiség képviselői, az Osszülők elvesztették azt a természetes kegyelmet, hogy szenvedés nélkül éljenek. Az emberi természet is elferdült az Ósbűn által és elferdül a személyes bűnökmi- att. Sokszor rosszul szeretünk és ártunk egymásnak. Sokszor rosz- szul akarunk és rossz-akaratunk másoknak is, magunknak is szenvedést okoz.

Az Ősbűn átháramlása az Ősszülők utódjaira nem egyszerűen csak isteni döntés. Az egész emberiség egysége olyan törvény, mint a fizikábana nehézkedés, a vonzás-taszítás törvénye. Amit egy ember tesz, - jót vagy rosszat, - az kihat más emberek életére is.