A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-02-01 / 2. szám
37 la tartására szánt négy pillért. Szent Péter sírja fölé egyrészt, hogy azt védje, másrészt, hogy a szertartásoknak nyugodt helyet biztosítson, egy kisebbfajta templomot épített. Amikor a nagy építész egy évvel II. Gyula halála után maga is az örök hazába költözött, a régi bazilikából csak egy kisebb rész állt még, az új bazilika fölhúzott falai pedig csak sejteni engedték, hogy milyen is lesz az új templom. Bramante kerek 8 évig építette az új bazilikát, művének folytatói azonban hamarább kidőltek. Az első utód Fra Giocondo csak két esztendővel élte túl Bramantét, Raffael is csak 6 évig irányította az építkezést. O kezdte írni a bazilika regényének legzavarosabb fejezetét. Nem találta jónak Bramante elgondolását, attól félt, hogy a bazilika nem tudja majd befogadni a zarándoktömeget. Ezért módosította a tervet, megnyújtotta a főhajót, így az alaprajz egyenlő szárú görögkeresztjéből latinkereszt lett. Raffaelnekmég így sem tetszett a terv; ezért egészen új rajzokat készített. Háromhajós templomot akart emelni Szent Péter sírja fölé. X. Gergely pápa nemcsak hogy elvetette ezt a tervet, hanem Raffael halála után hagyta, hogy Antonio da Sangal- lo, Baldassare Peruzzi és Andrea Sansovino visszatérjen Bramante eredeti elgondolásához. A pápa megígérte, hogy évente 60 ezer scudot folyósít a bazilika építésére. Ennek a tetemes összegnek nagy részét az alapok és a már fölhúzott falak megerősítése emésztette föl. Amikor 1527-ben V. Károly zsoldosai az örök várost kifosztották, barbár dúlásuknak a Szent Péter bazilika levéltára is áldozata lett. A részletes számlák és jelentések megsemmisültek. Csak any- nyit tudunk, hogy 1521 és 1526 között csak egy vállalkozónak 69 ezer dukátot fizettek ki. Az említett fosztogatás, az ún. sacco di Roma következtében a város annyira vérszegény lett, hogy a bazilika építése is megállt. 1534-ben III. Pál kezdte meg uralkodását. Trónra lépése után hamarosan magához rendelte Antonio da Sangallot és megbízta a bazilika építésének a folytatásával. Antonio da Sangallo Bramante eredeti elgondolásához ragaszkodott és fából meg is csinálta az új bazilika makettjét. Antonio da Sangallot azonban nemcsak azúr háza iránti buzgóság lelkesítette. Egyre több rokonátszervezte be maga köré, egyre több Sangallonak a házatája kezdett szépülni, annyira, hogy a művészi berkekben a Szent Péter bazilikáról csakúgy beszéltek, mint a Sangallo-tröszt jól kifizetődő vállalkozásáról. Va - sári, aki maga is művészember volt és értett a dolgokhoz, nem is átallotta a maga módján "panamával" vádolni Antonio da Sangallot és egész szektáját.
