A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1967-02-01 / 2. szám

14 ágya mellett: - Hogy tehettél ilyet, én egyetlenem, micsoda szégyen a családra...- Ugyan, mit beszéltek... - nyöszörögte a leány, -bolond aki nem használja ki a rövid életet. Nekem rosszul sikerült. Majd meggyó­gyulok. .. Ha nyomorék maradok, akkor tudom, hogy mit teszek. Ak­kor úgy sincs értelme, hogy tovább éljek. Itt ismertem meg ágyává szenvedését, aki állandóan futotta szenvedés elől, és most nyakig belerohant annak mocsarába. Nem volt az életében más értelem, csak élvezni az Isten napját, s ha el­veszik az egészség, vergődik, mint egy megvert állat. Most vergő­dik a betegágyon, mert erőtlen szívét a fájdalom valósággal megrot­hasztja. Elveszett emberek, akiknek gyilkosa lett a szenvedés, akiknek vagy sikerül megszabadulni a szenvedéstől, vagy ha nem, akkor igyekeznek megszabadulni az erkölcstől, vagy az élettől... A gőgös szenvedés. Fogoly volt. Politizált, gyilkolt, lopott. Most dacos és kemény. Az őrökkel szemben hideg és méltóságos, mint valami sértett feje­delem. Fogolytársaival szemben: rideg és kíméletlen, mert ő "ár­tatlan", a többi bűnös. Ha pap jött hozzá, elterelte a szót az önvád­ról, mint akineknincs bánni valója. Ha nyugodtan beszélhetett, csak­úgy ömlött belőle a gúny keserű epéje, csakúgy fújta a bosszú füst­jét, s nem szűnt hangoztatni: "Csak jöjjön el az időm, megmutatom, hogy nincs megbocsátás". Néhanapján úgy káromolta az Istent, hogy még a többszörös gyilkos is elhúzódott mellőle... Itt ismertem meg a gőgö s ök szenvedését. Tulajdonképpen nem volt bátor, hanem nagyonis gyáva. Félt önmagától, nem merte vét­két beismerni. Büszkesége nem bátorság volt, hanem a meggyön­gült beteg lélek merevgörcse, amely megfeszíti az izmokat, tönkre­teszi önmagát. Egy ember, akinek semmit sem mondott a szenvedés, csak kár­hozottá tette és boldogtalanná. A tisztító szenvedés. A háború után találkoztam vele Budán. Alig ismertem rá barátom­ra, úgy elnyűtte a szenvedés. Mindenét elvesztette. Lakása kiégett, csomagját ellopták, csak az maradt meg, ami rajta volt és az egész­séges remény.

Next

/
Thumbnails
Contents